Az eddig véltnél korábban megérkezhetett a Homo sapiens Európába
(MTI) - Az új kutatási eredményekről a brit Nature szakfolyóiratban számolt be a Bécsi Egyetem Antropológiai Tanszéke által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Stefano Benazzi és kollégái azután jutottak erre az eredményre, hogy új elemzésnek vetettek alá egy eddig a Neander-völgyi embernek tulajdonított dél-olaszországi leletet - számolt be róla a Bécsi Egyetem egy közleményben. Állításuk szerint a két tejfog a Homo sapienstől fennmaradt eddig ismert legkorábbi lelet.
A két tejfogat az apuliai Grotta del Cavallo barlangban fedezték fel 1964-ben. A lelőhelyet az úgynevezett uluzzói kultúrához sorolják, és az időszámítás előtt 200 ezer és 40 ezer között élt Neander-völgyi fajnak tulajdonították. A Grotta del Cavallo-ihoz hasonló leletek összesen húsz helyen kerültek elő Olaszországban, közös jellemzőjük csonteszközök, díszítőelemek és festékanyag használata.
Mivel a tejfogak túl kicsik ahhoz, hogy közvetlenül meg lehessen határozni a korukat, ugyanabból a talajrétegből való kagylóhéjak vizsgálatán alapuló módszert dolgozott ki az Oxfordi Egyetem egyik munkatársa, Katerina Douka. A tejfogakat emellett Neander-völgyi leletekkel és emberi fogakkal is összevetették. A radiokarbonos és komputertomográfiás elemzés szerint az időszámítás előtti 43 ezer-45 ezer év körüli időszakból valóak, és nem a Neander-völgyi ember, hanem a Homo sapiens egyik egyedéé voltak.
A Homo sapiens tehát több ezer évvel korábban érkezett meg az európai kontinensre és hosszabb ideig élt együtt a Neander-völgyiekkel, mint azt az eddigi kutatások mutatták - írták a közleményben.