"Finomítani szeretnék azon az imázson, amely Munchról kialakult, akit a szorongás, a melankólia, a befelé fordulás festőjeként tartanak számon, olyan művészként, akit csak a belső világ ábrázolása érdekelt" ? hangsúlyozzák Angela Lampe és Clément Chéroux, a kiállítás kurátorai. "Festészete nagyon modern abban az értelemben, ahogy a filmből, a fotózásból vagy a modern színházból átemelt elemeket, vagy ahogy a XX. század művészeti koncepcióit használta, az ismétlést, az önéletrajzot vagy az önarcképet" ? mondta a France Info hírrádióban Clément Chéroux.
Edvard Munch nagyon sokat utazott, ismerősei szerint festés közben állandóan rádiót hallgatott, gyakran járt moziba, 1902-ben vett egy fényképezőgépet és nagyon érdekelte a körülötte lévő világ, amiről festményei is tanúskodnak, mint például a második világháború által ihletett munkái.
Edvard Munchot a művészettörténet a 19. századik második felének egyik legjelentősebb szimbolista és pre-expresszionista festőjeként tartja számon, pedig műveinek háromnegyedét a 20. században készítette. 1863-ben született, s 1944-ben halt meg, ugyanabban az évben, mint Vaszilij Kandinszkij vagy Piet Mondrian. "Modern művész, aki kora modernitásának egyik legjelentősebb képviselője" ? vallják a kurátorok.
Munch, ahogy ismerjük címmel a kiállítás rövid áttekintéssel kezdődik a festő legismertebb műveiből. Ebben a teremben olyan remekművek láthatók, mint például a Pubertás (1894) vagy a Lányok a hídon (1902). A többi teremben hasonló témájú, de később készült munkákat állították ki, amelyeken keresztül megfigyelhető, hogy Munch ugyanazt a témát többször megfestette. A Vámpír című festménynek például tíz, A beteg gyermek című műnek pedig hat változata is látható.
A Munch-kiállítás január 9-ig tekinthető meg Párizsban.
