Nyitrai Zsolt felidézte: tavaly év végén jelent meg a kép a műtárgypiacon, egy aukción, ahol az állam nyílt licitet követően, élve elővásárlási jogával, megvásárolta azt. Mint kiemelte, jó példája ez az állami műkincsvagyon gyarapításának, amellyel ismét magánkézből köztulajdonba került egy fontos és védett kulturális érték. Az elmúlt években a sok gyakorlati előrehaladás mellett egy sor jelképes döntés is született Eger javára: egyetemmé vált a helyi főiskola, nemzeti emlékhely lett a vár és a vörösborok között elsőként hungarikum az Egri Bikavér ? húzta alá. Most pedig a legméltóbb helyszínen lesz február 9-étől fél éven át térítésmentesen megtekinthető az Egri nők ?utolsó vázlata? ? fogalmazott Nyitrai Zsolt a megyeszékhely szimbólumának nevezve a szabadságot, a hazaszeretetet és a haza védelmét kifejező alkotást. Hozzátette: ambiciózus terve Egernek, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa legyen, így a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy újabb és újabb értékeket, országos attrakciókat hozzanak ide, miközben minél több helyi terméket és produkciót mutatnak be a fővárosban és nemzetközi színtéren egyaránt.
Ternyák Csaba egri érsek elmondta, hogy a kép a látogatóközpont egy külön erre a célra kijelölt, földszinti termében lesz megtekinthető. Az önmagában is szép épület missziója, hogy a magyar kultúra, művészet és turizmus szolgálatában álljon, ami az egyháznak is küldetése ? tette hozzá, jelezve, hogy elődei közül többen is mecénásként, pártfogóként segítették a művészeket. Úgy vélte: a festmény kiállítása is egy építőköve az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének. Ugyanakkor rámutatott: az, hogy a legnehezebb időkben egész Európát védelmező Eger Észak-Magyarország kulturális fővárosa, már évszázadok óta magától értetődő, ám fontos, hogy ?észrevegye a világ: Eger a kultúra terén is betöltötte és betölti e védelmező, pártoló szerepet?.
Székely Bertalan Egri nők című alkotásának kisebb (74-szer 59 centiméteres) változata 1867-ben készült és még a művész életében Ernst Lajos gyűjteményébe került. Az egri vár 1552-es ostromát ábrázoló képet 42 millió forintért vásárolta meg a magyar állam. Az Egri nők című monumentális (227-szer 176,5 centiméteres) olajfestményt ugyancsak 1867-ben készítette Székely Bertalan. A művet a következő évben kiállították Egerben, ahol a helyi nőegylet gyűjtést indított annak megszerzésére. Adományokból két hónap alatt összegyűlt a szükséges összeg, amelyből az egri nők a képet az akkori Magyar Nemzeti Múzeum számára megvásárolták. A nagyméretű festmény hátoldalán ma is ott a címke: ?Az egri nők ajándékozták 1868. május 5-én.?
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Komka Péter
