(MTI) Egy nappal előttem jött ki Wittner Mária ? jegyezte meg a szerző a veszprémi összejövetelen, amelyet az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emlékéért Alapítvány és a Magyar Vidék Országos '56-os Szövetség szervezett. Wittner Máriának szintén a halálos ítéletét változtatták át fegyházbüntetésre.
Szarka János elmondta, hogy katonatisztként Kispesten harcolt a forradalom leverésére a fővárosba beözönlő Vörös Hadsereg ellen, emiatt halálra ítélték, majd a büntetést később 18 év fegyházra változtatták. Renitens fogoly volt, előfordult, hogy egy év alatt 120 nap szigorított zárkát kapott. Kitért arra, hogy már egri gimnazistaként írt verseket, és a hosszú börtönévek alatt is a költészet, a versírás adott vigaszt számára. Szabadulása után dolgozott ércbányában, majd favágóként ? mindig rendőri megfigyelés alatt állt ?, és noha Heves megyei, de a Vác közelében lévő Kosd községben telepedett le, ott él ma is.
Az Isten és Haza, a Válogatott világ és a Három fél szív című köteteiben döntően a 14 évnyi börtönbüntetés alatt írt versek találhatók; hazafias költemények és szerelmes versek. A Három és fél szív című könyv címadó alkotása egy mese, de olvasható a kötetben novella is. A kötetek a szerző magánkiadásában jelentek meg az utóbbi néhány évben. A rendszerváltás után rehabilitált honvéd százados megkapta a Forradalom Hőse kitüntetést.
A rendezvényen Dömötör Zoltán nemzetőr vezérezredes, elnök-főparancsnok, a Forradalom és a Szabadság Hőse azt hangsúlyozta, hogy az 1956-os szent forradalom hősei elsősorban az egyszerű emberek voltak. Szavai szerint a forradalom győzött, a szabadságharcot azonban leverte ? hadüzenet nélkül ? a szovjet Vörös Hadsereg.
Mint elhangzott, október 23-án Tóth Ilonáról, az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett mártírjáról nevezik majd el Csepelen az egészségügyi központot.
