A tárlat bejáratánál Ferenc József monumentális szobrába ütközünk. ?Az én politikám a béke politikája. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie? ? olvasható tőle egy későbbi teremben. Tőle, azaz Ausztria császárától és Magyarország királyától, akinek uralkodása alatt kitört az I. világháború. Ennek a világégésnek a szereplőit, az évszázadokat megélt uralkodócsaládok jelentős államférfijait mutatja be a tárlat.
Gerő András a tárlatvezetésen elmondta: A háború urai című tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság háromrészes kiállítássorozatának második eleme, amely a Várkert Bazárban 2015-ben megnyílt az Új világ született ? Európai testvérháború 1914?1918 című kiállítást követi. A korábbi tárlat általában mutatta be az első világháború természetét. A most nyílt kiállítás azokra a háborúban döntéshozó szerepet játszó koronásfőkre és államférfiakra koncentrál, akik az országokat és az egymás ellen harcoló több ezer embert irányították, és akiknek nemzeti szempontunkból is kiemelkedő szerepük volt ezekben az években ? hangsúlyozta a történész.
Így tizenegy történelmi személyt ? I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya, Ferenc Ferdinánd, a Monarchia meggyilkolt trónörököse, II. Vilmos, Németország császára, II. Miklós orosz cár, V. György, Nagy-Britannia királya, III. Viktor Emánuel, Olaszország királya, V. Mehmed, az Ottomán Birodalom szultánja, I. Péter szerb király, I. Ferdinánd román király, Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke ? ismerhetünk meg közelebbről, valamint találkozhatunk ? éppen a magyar vonatkozás hangsúlyozása miatt ? Magyarország miniszterelnökével, Tisza Istvánnal, valamint a magyarok által nagyra tartott Rudolf trónörökössel és édesanyjával, Erzsébet királynéval, azaz Sissivel is.
?Ha itt van Ferenc József, nem tehetjük meg, hogy be sem mutatjuk Sissit, akinek kötődése is van a Várkert Bazárhoz, hiszen férje építtette a Várkertet, és ha hajón érkezett Erzsébet királyné, itt szállt ki, és sétált fel az egyik lépcsősoron, amely ma is a nevét viseli? ? jegyezte meg Gerő András. A kiállítás első szobájába tehát úgy sétálhatnak fel a látogatók, hogy Ferenc József szobra és portréképe mellett a fekete selyemben ülő Sissi tekintete is végigkíséri őket a lépcsősoron.
A tárlattal egy egyszerű üzenetet akartunk eljuttatni a látogatókhoz: volt egy világ, amely már elmúlt, és amelynek az urai ? bár százezreket irányítottak ? mára múzeumi tárggyá váltak. Ez a világ azonban ? amikor néhány koronás fő lehetett az országok ura ? mára letűnt. Az I. világháború után ugyanis a tömegpolitika kora kezdődött el ? emelte ki a történész. Hozzátette: céljuk volt az itt bemutatott személyeket közelebb hozni az érdeklődőkhöz. ?Az embereket mindig az emberek érdeklik, ezért nem arra törekedtünk, hogy nagy a strukturális erőket, például a gazdasági változásokat mutassuk be. Ehelyett a személyiségeket hoztuk el a látogatókhoz? ? mondta el, hozzátéve: képet szerettünk volna adni azokról, akik Európa és hazánk sorsát meghatározták, de természetesen meg lehet ismerni a szereplők teljes életútját is a tárlaton, a számos multimédiás és interaktív elem segítségével.
Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság új, 2016. november 29-től látogatható időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, kurátorai pedig Gerő András és Tallai Gábor történészek.
Készítette: Kultúra.hu
Fotók: Csákvári Zsigmond
