A Sziluett ? Korszerű történelmi életrajzok sorozatában elsőként megjelent kötet a rendkívüli hatású vallás- és közoktatásügyi miniszter életútját tekinti át egyedülálló részletességgel és az eddig megjelent, Klebersberg Kunóról szóló kutatásokat összegezve. A Múzeum meghívására L. Simon László, Hiller István és Gergely András történész kerekasztal-beszélgetés során értékelte a könyvet, és kísérelte meg a kultúrpolitikus személyét és tetteit a történelem kontextusában megvizsgálni. A beszélgetést Süveges Gergő vezette.
?A krimik kétféle módon kezdődnek: vagy már az elején tudjuk, ki a gyilkos, vagy mi sem tudjuk, a gyilkosságot ki követte el.?- kezdte Hiller István. ?Mi már most szögezzük le, hogy Ujváry Gábor könyve egy kitűnő könyv.? Klebersberg Kunó személyére kitérve abban mind egyetértettek, hogy a politikus nem nevezhető igazán eredeti gondolkodónak: személyisége azért volt jelentős, mert képes volt integrálni a korban ható gondolatokat. ?Egy politikus esetében nincs is szükség másra, elég, ha összegzi a korszak irányzatait és választ, felállítja a maga rendszerét.? ? summázta Gergely András. A könyv maga sem igyekszik Klebersberget szebb színben ábrázolni, mint amilyen valóban volt. Hibáival, negatívabb személyiségvonásaival együtt is egy olyan ember képe rajzolódik azonban ki, akit méltón nevezhetünk a huszadik század egyik legnagyobb államférfijának, ?egy európai formátumú államférfinak?, ahogy őt annak idején Carl Heinrich Becker hívta.
Süveges Gergő három fő kérdéssel igyekezett a beszélgetést három részre osztani: ezek Klebersbergnek a kor történelmi helyzete által való meghatározottságára, a politikus saját érdemeire és cselekedeteinek utóéletére kívántak kitérni. L. Simon László korszerű, modern politikusként, reálpolitikusként definiálta őt: döntéseinek meghozatalakor nyilvánvalóan nem tudott kilépni a történelem sodrásából, a helyzetből, melybe a körülmények állították. ?Többször ő maga is kimondta: ha más helyzetben lenne, nem úgy döntött volna, mint ahogy végül is tette.? Az elmondottakkal egyetértett Hiller István is, aki rögzítette: ezekre az időkre nem lehetett előre felkészülni. Az új kötet érdemét abban is kiemelte, hogy képes a történelem által kijelölt kényszerpályán belül meghozott döntéseket, azok hatásait összekapcsolva, generációkon keresztül haladva ismertetni.
Bár származása és neve szerint gróf volt, Klebersberg Kuno egy demokratikusnak nem nevezhető rendszerben volt demokratikus. Nem egy nagyszerű kor nagyszerű politikusa, hanem egy nehéz időszakban a politikus gárdából kiemelkedő tehetségű személy. A ma már negatív felhangú ?kultúrfölény? kifejezés, mely Klebersberg kultúrpolitikai programjához szorosan kapcsolódott, valójában nem kívánt mást, mint figyelmeztetni: ha nem teszünk ellene, a környék nagyobb országai a kulturális versenyben le fognak minket hagyni. Ilyen, nemzetek közötti versenyre ma is számos példát lehet felhozni: ?elég az atombomba körüli versengésre, vagy akár a filmgyártásra gondolni?- mondta Gergely András. A Klebersberg által elindított folyamatok is rendszereken átívelő, hosszas folyamatok, melyek ma is élnek, ma is továbbhatnak.
A kérdésre, hogy reális volt-e a törekvés, hogy Magyarországot kulturálisan a többi ország fölé emeljék, L. Simon László így válaszolt: ?Nem volt más út. Egy Trianonhoz hasonló trauma után a nemzet fennmaradása máshogy nem volt elérhető.? Kitért Klebersberg harcaira az analfabetizmus felszámolása, az iskolaépítések és az elcsatolt területeken lévő egyetemek pótlása érdekében. Az első világháborút lezáró béke Hiller István szerint évezredes hagyományokkal szakított: a győztesek ezúttal nem kívántak a legyőzötteket érdekeltté tenni egy jövőbeli harmónia kialakításában. A vesztesekre, így Magyarországra is ?Vae victis!?- felkiáltással csak megtorlás várt, ez pedig így csak tragédiához vezethetett.
Ez és még több szerepel persze Ujváry Gábor könyvében is. A mű olvasmányos hitelességgel örökíti meg a volt miniszter politikai pályafutását, anélkül, hogy a történészek némelyike által elkövetett hibába esne: nevesen a történészeknek abba a ragályos betegségbe, hogy az író kutatása során beleszeret a hősébe. A kötet objektív, hiteles kiegészítése a Klebersberg Kunóról szóló tudományos írásoknak.
Fotók: Csákvári Zsigmond
