A Kiscelli Múzeum Lajta Béla 150 ̶ Budapesti épületsorsok címmel szentelt kiállítást a századforduló egyik legkiemelkedőbb, egyben legegyedibb építészének. A tárlat alkalmazkodik a múzeum helyi adottságaihoz: három területi egysége tematikai megosztást is jelent. Egy kisebb teremben Lajta személyét, családi kötődéseit ismerheti meg a látogató, ezután egy hosszú folyosón kiállított tárgyakon, terveken követhető végig művészi fejlődésének útja, míg végül négy jelentős épületének keletkezési és inspirációs történetét, valamint Lajta funerális építészetét ismerteti részletesen a tárlat a múzeum oratóriumában.
A különleges, többségükben a korszak uralkodó stílusaitól eltérő, modern épületek alkotójáról kevés személyes kötődésű anyag maradt az utókorra, de 1911 őszén a Vasárnapi Ujságban számos illusztrációval jelent meg róla pályakép. Izgalmas kurátori munkát jelenthetett az egyik terem falára kinagyított, az említett cikkben megjelent, Lajta műtermét bemutató fekete-fehér fényképen szereplő, az építészt inspiráló tárgyak felkutatása. Felnyíló ablakokon láthatók a beazonosított tárgyak színes fotói: a tóraszekrény-takaró és a tóratekercstartók jelenleg a Magyar Zsidó Múzeum féltett kincsei. Lajta egyik kezdeményezője volt a gyűjtemény alapításának, e tárgyakat ő adományozta nekik. Egy Maliból származó női faszobor Kozma Lajos, a Lajta irodájában dolgozó építész, grafikus, iparművész tulajdona volt, aki feltehetőleg a fotózásra adta kölcsön az afrikai faragványt. A falon lógó Egry József-festmény Lajta kortárs művészetek iránti érdeklődését bizonyítja. De láthatunk a fotón faragott népi tárgyakat is.
Az építész családja is jelentős szerepet játszik abban, hogy a harmadszülött fiú művészi pályára léphetett. Az édesapa, Leitersdorfer Dávid jómódú szabómester volt, idősebb fiai folytatták a szakmáját, ezért Lajta Béla művészi hajlamainak kiteljesedését már ellenvetés nélkül támogatta a család.
A család közvetetten is biztosította irodájának működését: megbízásainak jelentős része családi vagy baráti kötődésű, a tervezésben így szabad kezet kapott, viszonylag szabadon kísérletezhetett.
„Azután fölrobogtam a Harzba, a középkor manóinak, törpéinek az országába.” Ezzel a mondattal kezdődik Lajta Riedl Frigyesnek 1899-ben írt egyik levele. A neves irodalomtörténész, Lajta középiskolai osztályfőnöke tájékozottságával, tudásával rendkívül nagy hatást gyakorolt tanítványára, aki külföldi útjain célzottan kereste fel a Riedl ajánlotta helyszíneket, látnivalókat. Az idézett levélben a német Fachwerk-házak tanulmányozásáról számol be.
A korszak historizáló építészetét újításaival felkavaró zseniális építész, Lechner Ödön is nagy hatással volt Lajtára, aki első alkotásaiban Lechner stílusát követte, ám gyorsan egyéni stílusra váltott. A tisztelet azonban megmaradt, Lechner később fiatalabb pályatársa irodáját használta, és ravatalánál 1914-ben Lajta vett végső búcsút mesterétől a többi tanítvány nevében.
Mai szemmel nézve egészen elképesztő részletességgel és harmóniával tervezte meg Lajta az épületeit és azok berendezési tárgyait. A Wechselmann Ignác és Neuschloss Zsófia által alapított Vakok Intézetéből látható a tárlaton két egyedi tervezésű szék, amelyeken faragott madármotívumok találhatók. Ezek tapintással a vak gyerekek számára is „láthatók” voltak.
Egy másik kiállított bútor is hasonló igényességről árulkodik. Családi örökségből bukkant elő a Pesti Chevra Kadisa által alapított ápolónővéri szolgálat vezetőjének toalettasztala, mely eredetileg a Lajta által tervezett Amerikai úti szeretetházat díszítette. Az egyedi tervezésű tölgyfa bútor robusztus, geometriai elemekből áll, selyemdamaszt szövetén az épület lépcsőházának padlócsempeburkolatán is megjelenő, teli és üres négyzetek váltakozásából kialakuló mintasor látható.
Azt is izgalmas végigkövetni, hogyan került a Lajta bátyjai számára, a Szervita térre tervezett üzletház homlokzatára a Nyitra megyei hímzett kötények jellegzetes mintasora. Az üzletházban található Rózsavölgyi könyvesboltról elnevezett és a köztudatban Rózsavölgyi-házként élő épület igencsak elüt a környezetétől, a tér szecessziós, erősen vertikális tagolású házaitól, hiszen horizontális tagolású, amire a vízszintes kerámiasorok még inkább ráerősítenek. A geometrikus kerámiamintán ismétlődés fedezhető fel, amely erősen hasonlít a tárlaton is kiállított szlovák kötényen látható mintasorra. Stilizált tulipán- és gránátalmaminták váltakoznak rajta; Lajta a Zsolnay-gyárnak leadott és a tárlaton kiállított mintasorterve tovább egyszerűsíti és stilizálja a tulipán- és gránátalmaformákat. Így kerülhetett erre a korát jó húsz évvel meghaladó modern épületre a népművészeti hímzéssor.
Egészen elképesztően modern a megjelenése, figyelembe véve, hogy 1909-ben készült el. Az akkori budapesti házak uralkodó historikus stílusával szemben Lajta minden épületével valami újat hozott létre. Megosztotta kortársait is, akik nem mindig értékelték a különleges tereket és megjelenésüket. Gyakran közvetlenül elkészültük után átépítették őket, de az utókor is mostohán bánt velük. Ezért is öröm a Lajta Béla alkotásait kedvelők számára, hogy van olyan középület, amely ugyanazt a célt szolgálja és viszonylag kisebb változtatásoktól eltekintve az építéskori állapotát tükrözi vissza a mai napig.
A tárlat kiemelten foglalkozik a Vas utcai, korábban felsőkereskedelmi iskola, napjainkban Széchenyi István Kereskedelmi Technikum épületével. Lajta tisztelői közé tartozott Bárczy István, a székesfőváros előbb közoktatási ügyosztályának vezetője, később főpolgármestere, akinek nevéhez fűződött Budapest iskolarendszerének újjászervezése. Ő Lajtát kérte fel a programja zászlóshajójának is tekinthető középiskola megtervezésére. A belváros zárt sorú beépítésének következtében viszonylag kis helyen, két bérház felépítésére alkalmas területre kellett megtervezni a reprezentatív iskolaépületet. Lajta kiválóan teljesítette a feladatot, az L alakú iskola számára még zárt udvart is ki tudott alakítani.
Két bástyaszerű lépcsőház fogja közre az észak-európai téglaépítészet hagyományait követő komor homlokzatot, amelyen a kőből faragott bagolyfigurák utalnak az épület funkciójára. A kapu körül dúsan faragott kőlapok fogadnak, amelyeken az iskola szakirányához kapcsolódó jelképek szerepelnek. Az épület belső kialakítása lenyűgöző: Lajta egyedileg tervezett meg minden berendezési tárgyat, amelyek harmonizálnak egymással. Ugyanaz a mintasor látható az osztálytermek ajtaja körüli falicsempén, a padlózaton, sőt a lift intarziamintáján is. A lámpatestek is egyediek, és a tornaterem is díszítőfestést kapott.
Lajta higiéniai szempontokat is figyelembe vett. A korszak súlyos és gyakori betegsége volt a tbc, erre figyelemmel az akkori szokásokhoz képest tágasabb termeket tervezett kisebb létszámra, a ruhatárakat pedig a folyosóra helyezte a fertőzésveszély csökkentése érdekében.
A iskoláról itt írtunk részletesen, Lajta más munkáiról pedig itt.
A Kiscelli Múzeum tárlatán a Lajta-életművet jól ismerők és az építészeti kérdésekben kevéssé járatos látogatók is értékes információkkal gazdagodhatnak a fotók, tervek, levelek, tárgyak révén. Budapest egyik legizgalmasabb építésze mindenki számára tartogat meglepetést.
A kiállítás, amelynek kurátora Csáki Tamás, április 28-áig látogatható.
Borítókép: a Kiscelli Múzeum Lajta Béla 150 ̶ Budapesti épületsorsok című kiállítás részlete. A szerző felvétele
