Marius von Mayenburg A kő című drámájában családról családra, generációról generációra hagyományozódott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, melyek révén talán megérthetünk valamit a múltunkból, de még inkább a jelenünkből. A darab magyarországi ősbemutatóját Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezésében december 5-én, a Pesti Színházból közvetítik.
Mayenburg A kő című drámájának különlegessége az, hogy nem az időben előrehaladva mesél egy történetet, hanem 1935 és 1993 között előre-hátra utazva.
Párhuzamosan ismerjük meg a jelen, a közelmúlt és a régmúlt titkait egy ház történetén keresztül, amely az évtizedek alatt többször gazdát cserélt.
Politikai rendszerek jönnek-mennek, a szereplők különböző időpillanatokban, különböző életkorokban fogalmazzák újra a viszonyukat a múlthoz és egymáshoz, és egyre többet megtudunk a kőről is, amit egykor bedobtak a ház ablakán.
„Sok közép- és kelet-európai nemzet szenvedett totalitárius diktatúra alatt, miközben sokan e nemzetek tagjai közül szolgálták, sőt támogatták ezeket a rezsimeket. A családok, a történetek és a nemzeti történelem hamis újraírására, kozmetikázására, »igazságosabb« újraértelmezésére tett próbálkozásokat jól ismerjük. Azért fontos ez a mű, mert a múlt igazságának feltárásával közelebb kerülhetünk a jelen igazságának felismeréséhez” – hangsúlyozza Michal Dočekal, a darab rendezője.
1993-at írunk. Heidrun hazatér drezdai szülőházába édesanyjával, Withával, és lányával, Hannával. Abban reménykedik, hogy új életet kezdhetnek, a költözés és a házzal való „találkozás” azonban felkavarja az emlékeket: felszínre törnek a falakban és a kertben eltemetett családi titkok.
Régóta dédelgetett családi legendák foszlanak semmivé, és fájdalmas hazugságok lepleződnek le.
1935-ben Heidrun apja, Wolfgang egy Swarzmann nevű zsidó családtól veszi meg a házat, de a tulajdonosváltás nem hoz szerencsét sem a családnak, sem a háznak. Bár Witha és Heidrun túléli Drezda bombázását, 1953-ban elmenekülnek az NDK-ból, maguk mögött hagyva az otthonukat és a múltat. 1978-ban azonban rövid látogatásra visszatérnek, hogy magukkal vigyenek egy fontos emléket…
A kő gyönyörű vallomás a családi legendákról, szeretetről, árulásról és újrakezdésről.
A produkcióban színpadra lép Nagy-Kálózy Eszter, Szilágyi Csenge, Hegyi Barbara, Telekes Péter, Antóci Dorottya és Majsai-Nyilas Tünde.
Nyitókép: Nagy-Kálózy Eszter és Hegyi Barbara. Fotók: Vígszínház/Dömölky Dániel
