Nemes Nagy Ágnes számára a valódi otthont jelentette a környék, ahogy fogalmaz: „Ha este hatkor megállok a Kékgolyó utca sarkán, s látom, amint a Várra egy bizonyos szögben esik a napfény széle, és a Vérmező olajfái egy bizonyos módon vetik az árnyékot: mindig és újra megrendülök.”
A centenáriumi emlékezésen a Petőfi Irodalmi Múzeum nevében Radics Péter, a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője a költői halhatatlanságon, egy életmű fennmaradásán és befogadhatóságán gondolkodott, s elmondta, Nemes Nagy Ágnes örök érvényű szavai nemcsak az egykori kortársaknak, de a ma olvasójának is sokat adnak, a költő életműve ma is vonzza az olvasókat, s idézte Nemes Nagy Ágnest a halhatatlanságról: „Egy költői mű – erőközpont,ami bármikor sugározni kezdhet. Csak felfogó kell hozzá.”
A Hegyvidéki Önkormányzat nevében Sikota Krisztina, a 4. számú választókerület képviselője és Gonda Attila közművelődési referens, a Magyar Írószövetség nevében Erős Kinga elnök helyezett el koszorút, míg a Petőfi Kulturális Ügynökség nevében Juhász Anna, a Nemes Nagy Ágnes 100 centenárium főszervezője osztotta meg gondolatait: céljuk irodalmi programjaikkal, utazásokkal, sétával és zenei rendezvényekkel minél szélesebb körben megismertetni Nemes Nagy Ágnes sokszínű, gazdag életművét.
A Viszonylagos öröklét évfordulós sorozat első estjére január 19-én kerül sor a MOMKult-ban, vendégek Géher István László költő, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint zenészek, valamint Kútvölgyi Erzsébet színművész lesznek. A rendezvényen részt vettek a Petőfi Irodalmi Múzeum, az életművet gondozó Jelenkor Kiadó munkatársai és a jogörökös: Kerek Veronika és fia, Lengyel Balázs is.
