Hogyan került kapcsolatba az intézménnyel?
Főállásban a Magyar Állami Operaház énekese vagyok, három éve pedig már nagykövete is. 2005-ben Rákosmente Önkormányzata létrehozta a Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítványt és felkértek, legyek a kuratórium elnöke. Ebben a pozícióban felügyeltem a ház, valamint a melléképület rekonstrukcióját; egykor ez egy grófi kúria volt, de körülbelül 50 évig üresen állt. Továbbá folyamatosan foglalkozom a menedzsmenttel, valamint a művészeti vezetést is egy személyben végzem. Egyedül dolgozom egy informatikus munkatárssal, aki az online felületet biztosítja, illetve a pályázatokat is együtt írjuk. Az aktuális lehetőségekre azonnal bejelentkezünk és megpróbálunk minden egyes koncertre és műalkotásra (legyen az szobor, csobogó vagy dombormű) a pénzt előteremteni. Egy komolyzenei koncertterem létrehozása volt az álmom, ahol hangversenyeket, kurzusokat, szimpóziumokat tartunk. Meg is valósult: egy 70 fős kamarateremmel rendelkezünk, amelyben minden generáció számára ? tehát egészen az óvodáskortól a nyugdíjasokig bezárólag ? kiszolgáljuk a komolyzenei ízlést.
Milyen programokat tudna kiemelni?
Majdnem minden évben új kisoperákat hozunk létre. Ilyen például Ambrus Ákos és Baranyi Ferenc Bogáncs című meseoperája, Fekete István műve alapján. Már körülbelül 40 alkalommal adtuk elő, nem csak a Bartók Zeneházban, hanem a Magyar Állami Operaház királylépcsőjén, valamint számos vidéki színpadon is. A mai napig a repertoáron van, a következő két előadás október elsején, a zene világnapján lesz. Sokfelé el tudjuk vinni, nagyon szeretik a gyerekek.
2015. szeptember 21-re létrehozunk egy újabb kisoperát, Tóth Armand Ezüsthegedűjét, ami azt mutatja be, hogy az erdői lakói hogyan próbálnak a legszebb hangszeren, a hegedűn játszani. Fésűs Éva meséje nyomán készült, körülbelül hétszer fogunk eljátszani az évadban. Remélhetőleg sikeres lesz és akár vidéken is elő tudjuk adni.
A középiskolások számára is van előadásunk, a Bánk Bán folytatása, amely Gertrudisz síremlékének felavatásáról szól. 2010 óta nagyon sok helyszínen adtuk már elő, igyekszünk országos szinten bemutatni ezeket a darabokat. Ezt a Balázs Árpád operát lemezre is vettük ? vannak kiadványaink, például a Fehér Galamb, Petrovics Emil utolsó CD-je, a Göndörbárányok, amelyre szerb népdalokat énekeltünk föl.
Minden programunkkal alkalmazkodunk az iskolai tanítási időhöz. Ha több intézmény is jelentkezik, akkor van, hogy naponta háromszor is eljátszunk egy darabot.
Fontos még megemlíteni, hogy október 26-án egy nemzetközi énekkurzus keretében eljön hozzánk Marton Éva szopránénekesnő, a Zeneakadémia professzora is. Növendékeinek hangversenyére díszvendégként érkezik.
Hogyan kerültek kapcsolatba a Kulturális Örökség Napjaival?
A kiírásukra jelentkeztünk, hiszen nagyon fontos, hogy olyan, országos fórumokon jelenjünk meg mint a kulturális örökségvédelem. Számunkra ez reklám is, ezért szinte minden ehhez hasonló rendezvényre igyekszünk bejelentkezni, hogy többen megismerhessék a Bartók Zeneház tevékenységét. Nemcsak koncerteket és programokat ajánlunk, hanem maga a ház is egy muzeális értékű intézmény, ahol néhány Bartók-relikviát őrzünk. Van még egy gyönyörű arborétumunk, ritka növényekkel, mint a galambfa vagy a tulipánfa.
Milyen programokkal készülnek a rendezvényre?
Azok számára, akik szeptember 19-20-án eljönnek, levetítjük a ház történtét, illetve Tubás-Szabó Vilmos kollégámmal mesélünk róla. Megnyitottuk a melléképületet, a falakat restauráltattuk, így olyan szépek, amilyen az 1890-es években lehettek. 2012 februárjában Petrovics Eszter keresett meg, a kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, aki a hagyatékát és a könyvtárának egy jelentősebb részét ránk hagyta, amelyet egy kiállítás részeként őrizünk itt. Továbbá hang- és videófelvételeket is meg lehet tekinteni az operáinkról.
Fotó: T. Szántó György
