DSC_6748
Csender Levente és Mirtse Zsuzsa

A beszélgetés elején tisztázódott, hogy nagyon személyes mesekönyvről van szó, amely nem kisebb feladatot vállalt magára, mint az elfogadást. Csender Levente kiemelte, hogy már az is nehézséget okoz, hogy az autizmust a társadalommal elfogadtassuk, és emellett még ott van az is, hogy maga a szülő milyen folyamatokon megy át, amikor megtudja, hogy autista gyermeke született.

 

Csender Levente elmondta, hogy a kezdetektől készített jegyzeteket, sokat gondolkodott azon, milyen formában írhatná meg a történetüket. ?Egyszer egy finnugor konferencián vettem részt, ahol a gyerekirodalom volt a téma, és érdekelt, az autisták hogyan viszonyulhatnak a népmeséhez. Sok utánaolvasás után a saját történetünket írtam meg népmesei formában? ? mesélte.
DSC_6692

?Népnevelő, felvilágosító szándék kezdetben nem vezérelt, azonban a könyv megjelenése után érkező visszajelzések igazolták, hogy másokat is megérintett a munkám? ? árulta el. ?A mese ott kezdődik, ahol általában a mesék véget érnek, egy lakodalommal? ? jegyezte meg. A beszélgetőpartnerek kiemelték, hogy a mesehős belső nyelve roppant különleges, a külső világgal nem mindig érintkező nyelv.

 

DSC_6751
Csender Levente

?Az autisták a saját törvényeik szerint élnek, ezért nehéz a társadalomhoz tartozniuk. Kérdés, hogy amire rá akarjuk őket nevelni, az vajon jobb-e az ő világuk szabályainál?? ? tette fel a találó kérdést, majd hozzátette, hogy az autisták mindig őszinték, soha nem hazudnak. ?Az autizmus tabu a társadalomban. Éppenséggel mintha a szülő lenne a hibás azért, hogy autizmussal élő gyermeke van. Fényévekre vagyunk attól, hogy ezek a gyerekek rendes ellátást kapjanak? ? magyarázta. Úgy vélte, hogy amennyiben nyitottak vagyunk az ő világukra, egy csodavilágot ismerhetünk meg, amiből rengeteget tanulhatunk.

 

A különleges Meditittimó kalandjai minden 8 és 12 év közötti gyermeknek ajánlott, de segítő gyerekkönyvként a felnőtteket szintén az elfogadásra biztatja.

 

Ayhan Gökhan

Fotók forrása: MANK/Várady Nikolett