De hogyan működik egy iskolai kórus, mire van szükség a szakmai sikerekhez, és milyen előnyük származik a gyerekeknek az éneklésből? Többek között erről kérdeztük a kórusvezetőt.
?Iskolánkban alsó és felső tagozaton is működik kórus. Mindkettő magas minősítésekkel rendelkezik, nagy sikerrel szerepel versenyeken és fellépéseken, országos szinten is. Számos külföldi felkérésnek tett eleget a Kós Gyermekkar és a Kicsinyek Kórusa.? Ez áll az iskola honlapján. Mesélnél egy kicsit a kórusról és a fellépésekről?
Az ének-zene tagozatra a gyerekek egy zenei meghallgatás során kerülhetnek be, ahol felmérjük képességeiket, hogy nagyjából azonos szintről kezdhessék a tanulást. Elsős koruktól ugyanis már énekkari előkészítő órán vesznek részt, harmadik osztályban pedig már három szólamban elkezdik a Kicsinyek Kórusában az éneklést. A heti két próba során mindig beénekléssel kezdünk, majd egy már ismert darabbal vagy egy népdalcsokorral folytatjuk, hogy meghozza az éneklési kedvet, azután lehet már egy kicsit munkásabb, új darabba belekezdeni. Az alsósoknál még nincsenek külön szólampróbák, hiszen a gyerekek még főként rövidebb darabokat tanulnak.
Vannak állandó fellépéseink: október 1-jén, a zene világnapján, a kerület összes általános iskolája képviselteti magát egy közös koncerten, melyet hagyományosan az iskolánk udvarában rendezünk meg. A dalokat mindig már szeptemberben megbeszéljük, igyekszünk figyelembe venni az adott évfordulókat, és ahhoz igazítani a választást, de Michael Praetorius Viva la musica című háromszólamú, kánonban énekelhető dala például mindig elhangzik. A kerületbe járó diákok más alkalommal is találkoznak, a tavasszal vagy nyár elején lévő kerületi Éneklő Ifjúság kórustalálkozón szintén állandó szereplők vagyunk. Fontos ezeken részt venni, hiszen itt tudnak egymástól is tanulni a gyerekek, és a közös éneklés, az együttműködés is hasznukra válik. Az iskola adventi koncertjén az alsósok és a felsősök kórusa, valamint általában azok a tehetséges hangszeresek lépnek fel, akik jól szerepeltek valamilyen versenyen. Előfordul, hogy egy Bach-korált vagy valamelyik barokk szerzőnek egy monumentálisabb, többszólamú darabját is elővesszük, és a gyerekekből alakítunk egy zenekart. Mindemellett pedig a diákok szülei és az iskolai tanárokból összeállt kórus teszi még színesebbé az eseményt. Van továbbá egy MOM Iskolanap című rendezvényünk általában a MOM Kulturális Központban. Messzebb lévő hangversenyekre nem járunk még az alsós diákokkal, de kapunk meghívásokat például a KÓTA-tól (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége), és felléptünk a Fenntarthatósági Témahét megnyitó értekezletén is. Habár csodálatos a magunk szórakoztatására énekelni, úgy gondolom, kellenek ezek a lehetőségek ahhoz, hogy a kórus másnak is meg tudja mutatni tudását. Az, hogy épp milyen eseményre készülünk meghatározza, hogy adott időszakban mit próbálunk, mennyire kell koncentráltan odafigyelni, és ha van egy cél, a gyerekek is jobban odateszik magukat.
Ilyen fiatal gyermekekkel ennyi fellépés szép teljesítmény. Mi szükséges ahhoz, hogy kórusként helyt tudjanak állni ezeken az eseményeken?
A legfontosabb természetesen, hogy a kórus tagjai tudjanak, és szeressenek is énekelni. Emellett szerintem kell egy szakmai felkészültség a vezetőtől is. Fontos, hogy, az énektanár egyrészt ismerje az adott korosztályt, másrészt tisztában legyen azzal, milyen műveket tudnak a gyerekek megtanulni. Én egy kicsit mindig feljebb helyezem a lécet, tehát nem elégszem meg azzal, amit már tudunk. A fejlődéshez mindig egy picit többet kell teljesíteni. A karnagynak muszáj értenie a gyerekek nyelvén, de kell legyen tekintélye is. Az én kóruspróbáimon nincs nagy fegyelmezetlenség, pedig 61 gyerek van. Mindig el szoktam nekik mondani, hogy a másik 60 társuk munkáját nem lehet tönkretenni. Ez egy közösségi attrakció, amelyhez minden egyes gyermek hangjára szükség van. Amikor összerakjuk a hangocskákat, abból születik a műalkotás. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy elengedhetetlen szükség van rájuk.
Rengeteget lehet hallani a zene jótékony hatásairól. Milyen előnyökkel jár a kórusban éneklés a gyermekek számára?
Mindenféleképpen előnyt jelent a közösségbe tartozás érzése, hogy többen vagyunk egyvalamiért. A közös munkához pedig szükséges az egymásra való odafigyelés, tudniuk kell például türelmesnek lenni, míg az egyes szólamokkal külön foglalkozom. Az együttműködés mellett felelősségvállalást is tanulnak, hiszen ha valaki nem veszi komolyan a feladatát, az akár az egész produkció kárára mehet. A csapatmunka során elsajátíthatják a segítőkészség fontosságát, a mi kórusunkban például a negyedikesek tanítják be a harmadikosokat, segítenek a fiatalabbaknak, mi hol van a kottában. Rengeteg olyan képességük fejlődik tehát, amelyek az emberi együttélést segítik, ezeket pedig tankönyvekből nem lehet megtanulni. És természetesen zeneileg is fejlődnek. A több szólamban éneklés miatt egyebek mellett a hallásuk, valamint a kottaolvasási képességük javul.
Fontos, hogy a gyermekek ne érezzék kényszernek, hanem élvezzék az éneklést. Mivel tud egy kórusvezető hozzájárulni ahhoz, hogy a gyerekek szeressenek kórusba járni?
Bennem azt szeretik a gyerekek, hogy van fegyelem, van szigor, de ezt nem érzik erőltetettnek, mert közben játékos vagyok. Kifigurázom akár magamat is, és akkor nevetnek rajtam. Az ember persze nem tud egyszerre 61 gyermek kedvére tenni. Én egyféle vagyok, ami vagy bejön a gyerekeknek, vagy nem, de meg kell érteniük, hogy minden az ő érdeküket és fejlődésüket szolgálja. Úgy gondolom, hogy a mi diákjaink már eleve szeretnek énekelni, hiszen olyan családból jönnek, ahol fontos a zeneoktatás. Ha magukkal hozzák otthonról a zene szeretetét ? legyen az bármilyen stílusú muzsika ?, abból már lehet építkezni. Fontosnak tartom megtanítani a zenei anyanyelvet, rendkívül szeretem a népdalokat, és ebből kifolyólag a gyerekek is szeretnek népdalokat énekelni. Előfordul, hogy közben táncolok is nekik, hogy még jobban átérezzék a hangulatát. A Szabó Helga-féle zenetagozatos énekkönyvekben nagyon jól van felépítve a tananyag. Bár a népdalokat sokan már elavultnak tarthatják, ha úgy megy haza a gyerek, hogy ezt az anyukám is tanulta, és együtt tudnak énekelni, annál több szerintem nem kell. Persze, a kóruspróbára vagy akár énekórára is be lehet vinni kevésbé ismert népdalokat, hogy bővítse ismeretanyagukat és szélesítse a repertoárt, de az nagyon jó, amikor a családok együtt élvezik a zenét.
Antal Lilla
