Várad eleste után, 1660-ban a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek ? ezzel válik a Debreceni Református Kollégium az ?ország iskolájává? és Debrecen ?egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává?. A darab a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett: Akikre nem volt méltó e világ című pályázat győztes pályaműve sikerrel jeleníti meg Debrecen történetének egy korszakos epizódját, a hitélet és az életforma eme próbatételét, és mindezt azáltal, hogy a makrotörténeti események hátterében bemutatja a közélet és a magánélet feszültségét.
Visky Andrej rendező így nyilatkozott a darabról: ?Lecsupaszított teret hoztunk létre, mely kizárólag a benne lévő színészi testek és a fény által tud életre kelni, csupán rajtuk keresztül talál jelentést. Akár egy templom: ha üres, akkor szinte csak mértani formák halmaza, melyek bár az ég felé mutatnak, de a benne megtörténő szertartás, az ember jelenléte nélkül pusztán egy elfelejtett vagy hiányzó Istennek állított emlékműnek hat. Ebben a térben minden hangnak, képnek, tárgynak felfokozott jelentősége van: hangjegyek egy kiismerhetetlen zenemű bonyolult kottáján, amely kísérletet tesz arra, hogy a befogadás és a megbocsátás szükségességét vesse fel. Árnyak, jelenések, álomképek, érzetek keltik életre a történelmet. Párhuzamos síkokban, de egymástól elválaszthatatlanul zajlik a közösség küzdelme a saját életéért, és a személyes hitelesség drámája. A személyes és a közösségi élet metszéspontjain jön létre az előadás, egymás tükrébe tekint a kettő. A Menekülők története számomra egy szabadon értelmezhető példázat, az előadás pedig egy rituálé, mely a nézőt bevonva találja meg számunkra is érvényes megfejtését.?
?Szándékunk szerint az előadás egy példázatot állít elénk: nem időutazásra hívjuk tehát a nézőt, hanem egy példabeszéd közös megfejtésére. Meggyőződésünk, hogy a színház a közös gondolkodás kitüntetett tere: az előadás nem a színpadon, hanem mindannyiunk lelkében fejeződik be? ? ajánlja az előadást a nézőknek Visky András dramaturg.
A Menekülőket Győri L. János irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, a kollégium művelődéstörténetének kutatója és unokahúga, Győri Katalin közösen írta. Győri Katalin ? aki jelenleg a budapesti Baár?Madas Református Gimnázium tanára ? a debreceni kollégiumban nőtt fel, hisz édesapja jelenleg is az ott működő gimnázium igazgatója.
Rendező: Visky Andrej
Bemutató időpontja: 2017. október 27.
Díszelőadás időpontja: 2017. október 30.
Fotó: Máthé András
