Egy svájci művész kivonja műveit egy „történelmi vaksággal” vádolt múzeumból

Egyéb

Miriam Cahn nemzetközi hírű svájci művész vissza akarja vásárolni műveit a zürichi Kunsthaustól, amiért az befogadott egy kétes eredetű, vélhetően nácik által zsidóktól elrabolt alkotásokat is tartalmazó magángyűjteményt.

A zsidó felekezetű 72 éves alkotó a Tachles című zsidó hetilap szerdai számában publikált levelében jelentette be, hogy nem akar többé jelen lenni műveivel Svájc második legnagyobb művészeti múzeumában, amely egy októberben nyílt új szárnyában állandó kiállításon mutatja be a vitatott eredetű Bührle-gyűjteményt.

Az eredetileg német származású, a svájci állampolgárságot 1937-ben felvevő Emil Bührle (1890–1956) fegyverkereskedő a második világháború alatt gazdagodott meg a szövetségeseknek és a náci Németországnak eladott fegyverekből. Egykor Svájc leggazdagabb emberként Bührle hatalmas kollekciót hozott létre, amelynek egyes darabjait később kénytelen volt visszaadni vagy pénzben megváltani, mivel azokat vagy a nácik vették el zsidóktól, vagy az üldözöttek szorult helyzetükben kényszerültek sietve megválni műkincseiktől.

Cahn azt mondta, hogy eredeti áron akarja visszavásárolni műveit a Kunsthaustól, amely az AFP megkeresésére azt közölte, hogy a művész még nem tudatta kivonulási szándékát az intézménnyel. A múzeumnak 31 műve van Miriam Cahntól, további 13 mű tartós letétként van a Kunsthausnál.

Miriam Cahn történelmi vaksággal és érzéketlenséggel vádolta meg a művészeti múzeumot, amelyet a Zürcher Kunstgesellschaft egyesület alapított.

„Művészet vásárlása nem mos tisztára. Műalkotások gyűjtése senkit sem teszi jobbá” – hangoztatta a művész.

A Kunsthaus az 1980-as évektől vásárolt alkotásokat Cahntól, az indoklás szerint „nemcsak azért, mert tehetséges művész, hanem azért is, mert kritikai álláspontokat fogalmaz meg műveiben”, például a Soldaten, Frauen + Tiere című 1996-as háborúellenes festményében. A múzeumban január közepéig látható a művész Das wilde Lieben: weibliche Waffen, Wurfgeschosse, Waffenfälschungen című 1984-es videója is.

 A Bührle-kollekció bemutatásáról hozott döntést bírálta Erich Keller történész is Das kontaminierte Museum (A fertőzött múzeum) című kötetében. A festmények kétes eredetén kívül kritikák tárgyát képezi a kontextusba helyezés hiánya is.

Kritizálta a múzeumot a kollekció bemutatásáért és a „történelmi tények elferdítéséért” a svájci zsidó hitközségek szövetsége (SIG) is.

A gyűjteményben olyan nagy festők művei szerepelnek, mint Manet, Degas, Cézanne, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Picasso és Braque.

Nyitókép: Miriam Cahn kiállítása a Reina Sofía National Art Museumban, Madridban. Fotó: NurPhoto via AFP/Oscar Gonzalez