Muchát egy szenvedélyes vadász barátja hívta meg a pilseni térségben található várba, ahol egy lakosztályt béreltek a vár tulajdonosától, a Colloredo-Mansfeld családtól. A magát inkább szimbolistaként, mint art nouveau művészként azonosító festő, grafikus annyira megkedvelte a kastélyt, hogy stúdiójának helyszínéül választotta annak egyik szobáját. Itt festette meg a 20 nagyméretű vászonból álló Szláv eposzt, tervezte meg az első csehszlovák bankjegyeket és bélyegeket, valamint festette meg olajfestményeinek nagy részét is - mondta el Vedralova.
A festő feltehetőleg 1880-ban Bécsben készítette első fotóit, fokozatosan fejlődve, összesen hat kamerával dolgozott és a negatívjait is ő maga hívta elő. Muchát tekintik a klasszikus aktfotózás cseh iskolája úttörőjének is. A fotók segítettek Muchának egyebek között megérteni és lerajzolni az izmok mozgását, az arckifejezéseket, a textilek szövésmódját. "Ezáltal lép ki a modern művészek sorából, akik új technikát alkalmaztak az élő modell helyett" - magyarázta Vedralova.
Alfons Mucha 1860. július 24-én született Ivancice morva kisvárosban (ma Cseh Köztársaság, akkor osztrák tartomány), apja második házasságából, aki előzőleg három árvával maradt özvegyen. Az art nouveau nagymestere 1939. július 14-én Prágában halt meg.
