A filozófiánk az, hogy egy fesztivál legyen unikális, egyszeri, megismételhetetlen és bátor – fogalmazott Káel Csaba Zsoldos Dávid, a tanács elnöke kérdésére. A Müpa vezérigazgatója hozzátette: egy fesztivál jó alkalom az intézmény számára, hogy olyan programokat szervezzen, amelyeket az évadon belül nem feltétlenül mer megtenni. Beszélt arról is, hogy a – Müpa szervezésében megvalósuló – Bartók Tavasz és Liszt Ünnep két nagy alkotó személyiségét állítja középpontba; a zeneszerzők saját művei, a korukra gyakorolt hatásuk éppúgy megjelenik a programkínálatban, mint az, hogy mit hagytak ránk és hogyan inspirálták a kortárs művészeket.
A Fonó igazgatója minden fesztiválon a térélményt keresi. – A jó helyszínválasztás predesztinálja a sikert – véli Horváth László. A Fesztiválszövetség alelnöke szerint a vajdasági Dombos Fest ötlete eleinte abszurdumnak tűnt, hiszen egy szeméttelepre épült. – Egy zsákutcát takarítottunk ki a löszfal tövében. Segített, hogy Rúzsa Magdi és Lajkó Félix a falu szülöttei. Kezdetektől kicsit népnevelő szándékkal állítottuk össze a programokat, soha nem akartuk kiszolgálni a közönséget. A Héttorony Fesztivál esetében is meghatározó a tér, Makovecz Imre időtlen tereibe visszük el az időszerűt. A mesternek páratlan érzéke volt a térélmény megalkotásához – jegyezte meg.
Arról is beszélt, hogy egy fesztivál alkalmas lehet különböző közösségek összehozására. Példaként egy szatmárnémetiben zajló világzenei programsorozatot említett, ahol a színvonalas muzsika iránti érdeklődés a román és a magyar közönséget egyaránt odavonzotta. A fesztiválok, kulturális programok közösségépítő erejét hangsúlyozva említette a révkomáromi Városi Művelődési Központot, amely Lakatos Róbert brácsaművész irányítása alatt az elmúlt négy évben a város kulturális keringésének motorja lett. Hangsúlyozta: a minőség a fontos, mindig az újat kell kutatni, nem szabad – elsősorban a magas bevétel reményében – a biztonságra utazni.
Borsa Kata, az Öt Templom Fesztivál igazgatója szerint fontos, hogy egy fesztiválnak markáns, jól körülhatárolható arculata legyen. – Nem lehet találomra összerakni egy programsorozatot, kell egy üzenet, egy koncepció, amire sokáig lehet érvényesen építkezni. Nálunk ez az alap a helyszín: az öt templom egy utcában. Amikor 2006-ban elindítottuk a fesztivált, azt mondtuk, hogy az európai identitás megőrzésének alapja a zsidó-keresztény kultúra, és nekünk ismernünk kell a saját történelmünket. Ez 2006-ban még nem hangzott olyan aktuálisan, mint ma – fogalmazott. Az NKA Fesztivál Kollégiumának vezetője szerint is fontos, hogy egy fesztivál bátran állítsa össze a programokat, hiszen az ilyen alkalmak mindig különleges találkozásokra adnak lehetőséget. – Mi nem vagyunk „térítő fesztivál”, mi a kultúrák és vallások közti párbeszédet tartjuk fontosnak. Megmutatni, hogy egy klezmerkoncerttől nem fog összedőlni az evangélikus templom és így tovább.
Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye igazgatója arról beszélt, hogy amikor átvették Márta István csapatától az idén már 32 éves fesztivált, a korábbi hagyományt tiszteletben tartva vezettek be újításokat. – Nagyon nehéz az előadóművészeti szektorban felvenni a rossz zsaru szerepét, hogy bizonyos előadókat nem engedsz be, hogy megőrizd a minőséget – felelte Horváth László felvetésére.
Ehhez a szervezőcsapathoz tartozik a Kerekdomb Fesztivál is Miskolc mellett. – Találtunk egy olyan régiót, ahol a helyiekben megvolt a kíváncsiság. Eddig nyolc alkalommal rendeztük meg, és minden évben meg tudtuk újítani. Bizonyos találkozások csak ott születhetnek meg, ezek megismételhetetlen pillanatok.
Érdekes módon nem a könnyűzenei koncerteken van telt ház – fűzte hozzá –, hanem a legkisebb térben tartott workshopokon, mert ezek kuriózumok. – A magyarországi fesztiválok páratlanok, sok, nagy múltra visszatekintő, komoly fesztiválunk van, nemzetközi színtéren azonban nem kapják meg azt az elismerést, amit megérdemelnének – vélte. – A Művészetek Völgyénél évekig próbálkoztunk azzal, hogy nagy külföldi fellépőket hozzunk Magyarországra, de a közönség azt jelezte vissza, hogy ők nem ezért jönnek, éppen ezért nálunk elenyésző a külföldi fellépők aránya.
Borsa Kata szerint kevés fesztivál képvisel Magyarországon olyan turisztikai értéket, hogy azért nagyobb tömegek induljanak el Európa különböző részeiből. – Leginkább a Szigetet szoktuk emlegetni. Káel Csaba megjegyezte: – Számomra a Sziget szimpatikusabb volt akkor, amikor képviselt valamiféle magyar identitást, és nem olyan nemzetközi fesztivál volt, amelyet bárhol másutt épp így meg lehetne rendezni.
Arról is beszélt, hogy a Müpa folyamatosan kapcsolatban van más fesztiválokkal. – Sokáig erőltettük a közös programok létrehozását, de minden fesztiválnak rendkívül eltérő szempontjai vannak, így a sok felesleges kompromisszum helyett arra jutottunk, hogy inkább hozzunk létre előadásokat a saját felfogásunk szerint.
Amikor a fesztiválokat érintő kockázatokról, a Covid-járvány utóhatásairól esett szó, többen nehézségként említették a kiszámíthatatlan finanszírozási-támogatási környezetet. Borsa Kata hangsúlyozta: idén időben kiírták a Nemzeti Kulturális Alap támogatásokról szóló pályázatát, így a jövő évi fesztiválok kedvezőbb helyzetben lesznek, tudják, mivel tervezhetnek. Horváth László – aki ugyancsak tagja az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumának – annyit jegyzett meg, hogy a csaknem 250 beérkezett pályázatból nyilvánvalóan látszik, hogy a nehézségek dacára senki nem adja fel. Ugyanakkor ezeknek az anyagoknak mindössze 15 százaléka igazán kreatív anyag, amely támogatásra érdemes és előreviszi az iparágat – vélte.
Nyitókép: Művészetek Völgye / Sípos József
