Jan Nowak számára a bányász munka olyan lelki terhet jelentett, hogy annak nehézségeit enyhítendő a művészet felé fordult. Mára a kortárs lengyel naiv művészet egyik legelismertebb képviselőjévé vált. December 16-án, a kiállítás megnyitóján személyesen is találkozhat vele a magyar közönség.

A budapesti Lengyel Intézet és a Katowicei Sziléziai Múzeum Személyes történetek. Jan Nowak grafikái a Katowicei Sziléziai Múzeum gyűjteményéből című kiállítást Sonia Wilk, a kiállítás kurátora, a Katowicei Sziléziai Múzeum Naiv Művészeti Gyűjteményének vezetője nyitja meg. Köszöntőt mond Joanna Urbańska, a Lengyel Intézet igazgatója. 

Jan Nowak 1939-ben született Katowicében. Mint a legtöbb sziléziai férfi, hivatásszerűen évekig volt kapcsolatban a bányászattal, annak ellenére, hogy gyermekkorától fogva erdész szeretett volna lenni. A bányász munka olyan lelki terhet jelentett az érzékeny ember számára, hogy amint lehetősége nyílt saját lakatosműhely megnyitására, nem várt az úgynevezett bányásznyugdíjig, hanem megkönnyebbüléssel utoljára lépte át a bánya kapuját. A munka nehézségeit enyhítendő a művészet felé fordult. Csatlakozott a dolgozó fiatalok számára fenntartott képzőművészeti körhöz, ahol megismerte a linómetszés technikáját.

A művészeti kritika az 1960-as években figyelt fel rá. Életművének elismeréseként 1986-ban a kulturális és művészeti minisztertől engedélyt kapott a képzőművész szakma gyakorlására. A múzeumok lelkesen gyarapították gyűjteményeiket munkáival, kiállításokat rendeztek számára. 2004-ben a pozsonyi INSITA szemlén mutatta be munkáit, linómetszetei 2011–2013 között a londoni Royal Academy of Art nyári kiállításán is láthatók voltak. 2018-ban a legnagyobb lengyel állami elismerésnek számító Gloria Artis Kultúráért Érdemrend ezüstérmével díjazták. Új székhelye megnyitásakor a Katowicei Sziléziai Múzeum egy retrospektív kiállítással tisztelgett a művész előtt.