A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek, például: NYE (= Nyíregyházi Egyetem), KSH (= Központi Statisztikai Hivatal), ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), EMKE (= Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület). Első kérdésként az szokott felvetődni, hogy miként kapcsoljuk hozzájuk a toldalékokat. A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: a BKK-nál, ENSZ-szel, a MÁV-ot.

Külön érdekesség és fejtörésre adhat okot, hogy miként toldalékoljuk azokat a betűszavakat, amelyek véletlenül egybeesnek egy köznevünkkel. A gyakran ismételt kérdések így írandó: gyik. A szabályzat azonban engedményt tesz a csupa nagybetűs formákra, így például a BÚÉK és a GYIK forma is helyes. A helyes toldalékolás nem GYIK-ot, hanem GYIK-et, mint a HIV-et. Ugyanígy a Független Államok Közössége a FÁK, ennek a toldalékolt alakja a FÁK-ot (lásd: MÁV-ot), és nem FÁK-at. A nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják, például: ENSZ-beli, OTP-s.  Még az is kérdésként szokott felvetődni, hogy az ELTE esetében toldalékoláskor É-t írunk-e? Hiszen úgy ejtjük ki, hogy eltére. Azonban a tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk meg az a-t, e-t, o-t, például: NYE-t (Nyíregyházi Egyetemet) jelöli meg első helyen a felvételi jelentkezéskor, az MTA-nak írt levelet, az ELTE-re jelentkezett. A betűszókhoz ugyancsak kötőjellel fűzzük az utótagot, például: EU-átlag, MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, URH-adás.

A mozaikszavak körében a betűszók mellett meg kell különböztetnünk a szóösszevonásokat, amelyek rövid szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből alakultak ki. Ezek annyiban térnek el tehát a betűszóktól, hogy az alapul szolgáló többszavas kapcsolatból nagyobb egységeket őriznek meg. Többségükben tulajdonnevek, például: Mabisz (Magyar Biztosítók Szövetsége), Helir (= Hírlap-előfizetési Iroda). Ha toldalékot kapnak, egybeírjuk: Helirnél, ha összetételi utótagot, kötőjellel írjuk: Mabisz-rendezvény. Csak a kezdőbetű nagy, de reklámcélokból lehet mind az: MAHART (Magyar Hajózási Részvénytársaság).

A Művészetek Palotája szabályos rövidítése: Műpa. Azonban a Müpa írásmód is helyes, mivel olykor a magánhangzó időtartamát tekintve lehet eltérés a szóösszevonásos és a teljes alak között. Ugyanígy rövid i-vel az Oviber (Országos Vízügyi Beruházási Kft.), rövid ü-vel a Tüvati (Tűz- és Vagyonvédelmi Társasági Intézmény) és a Müha (Művészetek Háza, Miskolc).

Vajon a betűszók előtt mihez igazodik a névelőhasználat? A betű kiejtéséhez vagy az egész név kiejtéshez? Hogyan írjuk helyesen: az MTA vagy a MTA (mert a Magyar Tudományos Akadémia). A szabály az, hogy a mozaikszók előtti határozott névelő a betűszó kiejtett alakjához igazodik: a MÁV, az OTP. Ez gondot akkor okozhat, ha a betűző ejtés miatt magánhangzóval kezdődik egy betűszó, az íráskép azonban mássalhangzóval. Ez az f, l, m, n ny, r s, sz mássalhangzókat érinti. Például az RMDSZ, de a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Ilyenkor tehát a helyes megoldás az RMDSZ.

A legtöbbször azt szokták kérdezni, hogy miképpen ejtsük ki az idegen eredetű betűszókat. Angolosan vagy magyarul? PhD péhádé vagy píédzsdí, UPC – upécé vagy júpíszí, HBO – hábéó vagy édzsbíó, KFC – kéefcé vagy kíefszí, OMV – oemvé vagy öemfau? A Magyar nyelvhasználati szótár a következő választ adja a kérdésre: „Az idegen betűszókat és mozaikszókat is lehetőség szerint a magyar nyelv szabályai szerint kell kiejteni. Ennek néhány példa ellentmond: BBC, CIA, FBI, ám többnyire a magyaros kiolvasás vagy kiejtés érvényesül: USA, WHO, IRA. Az újabb szavak esetében azonban ismét az idegen forma van elterjedőben, de emellett a magyaros forma is felbukkan: HBO, PhD. Hivatalos álláspont nincs, a nyelvet a nyelvhasználók alakítják, ezért nem lehet egységes szabályt alkotni e kérdésben.” Tehát mindkettő helyes.

Az idegen betűszókat is a kiejtésüknek megfelelően látjuk el névelővel. Ha egy idegen magánhangzóbetű a kiejtésben mássalhangzóval kezdődik, a névelő „a”alakváltozatát írjuk elé: a UPC (júpíszí). Ha az idegen mássalhangzóbetűt magánhangzóval ejtjük, a névelő „az”alakváltozatban kapcsolódik a szóhoz, tehát: a h betűt az angolban éjdzsnek mondjuk, ezért: az HBO (éjdzsbíó). Amennyiben kialakult a szónak a magyaros ejtése is az idegen mellett, és a kétféle kiejtés eltér a magán- és mássalhangzót illetően, el kell döntenünk, hogy melyik kiejtésváltozatot használjuk, és aszerint kell a névelőt kiírni. Ha a magyaros ejtésmódot részesítjük előnyben az idegennel szemben, akkor az HBO, ha a magyarost, akkor a HBO.

A beszélő mozaikszavak azok, amelyek összeolvasva egy értelmes, köznévi szavunkkal azonosak, és ez kapcsolatban van az intézménnyel, amelynek a rövid megnevezése. Például: HÉV  ̶  Helyi Érdekű Vasút (még ha nem is olyan nagy hévvel halad); FRÁSZ  ̶  Független Rádiósok Szakszervezete (lehet, időnként a frászt hozta a cég vezetőségére, de nyilvánvalóan szándékos volt a beszélő névként való megalkotása); FÉK  ̶  Folyóiratok Érdekvédelmi Közössége; NANE  ̶  Nők a Nőkért Egyesület az Erőszak Ellen (Na ne! Erőszak! Ezt nem!); POSZT  ̶  Pécsi Országos Színházi Találkozó; ÉSZT  ̶  Értelmiség Szakszervezeti Tömörülés. A kávécukorzacskók gyűjtése a szenvedélyük a Huncutoknak, azaz a Hunniai Cukorzacskógyűjtők Társaságának. Nyilván hokedliról horgásznak a Horgászatot Kedvelők Ligájának tagjai, mivel a mozaiknevük Hokedli.

A legkülönlegesebb beszélő mozaiknév az Iszomm  ̶  Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom.

A PÖCS, a Pedagógus Önképző Csoport név létrehozása feltehetően provokatív volt, de erről már csak a névadók tudnának pontos felvilágosítást adni. És vannak kissé retró mozaikszók is, ilyen például a Buváti (Budapesti Várostervező Intézet). A Mezőgazdasági Üzemszervezési Számítástechnikai és Informatikai Rt. reklámjára bizonyára sokan emlékeznek. Bejön egy férfi, leveszi a kalapját, csettint az ujjával, majd csak ennyit mond: MÜSZI!

#nyelvműhely

Nyitókép: Fortepan/Bauer Sándor