Hasonlóan bűvös, divatos szó napjainkban a mutyi. Képtelenebbnél képtelenebb kifejezésekhez ragasztják, és úgy gondolják, ezzel a kimondói mindent lelepleznek, korrupciót és csalást bőviben. Kezdetben vala a trafikmutyi. Aztán, maradjunk az üzletben, rögtön ezután következett a pénztárgépmutyi, ami azt jelentette, hogy az újonnan bevezetendő eszközök árusításából egy bizonyos kör húz óriási a hasznot. Erre jött a viszonválasz, megtoldva eggyel a szócsaládot: „Mutyiország 2010 előtt tombolt.” Mire a replika: „A trafikmutyi és a földmutyi után itt a kátyúmutyi is, ahol narancssárga színű az önkormányzat, ott felújítják az utakat.” Ez már Mutyifölde! ‒ mondhatjuk, akarom mondani: Mutyiútja! Aztán egy újabb pártos baloldali divatszó: kormányzati logikamutyi. De akkor most itt álljunk meg egy szóra! Ugyanis ezek már annyira értelmezhetetlen összetételek még szövegkörnyezetben is, hogy valóban csak a bűvereje miatt használják. Mutyi itt, mutyi ott, mutyi mindenhol.
Érdemes megnézni a szó eredetét, jelentését, illetve annak változását. A Magyar értelmező kéziszótár szerint a mutyi a bizalmas társalgási nyelvbe tartozó főnév, jelentése: közös befektetésnek az egyik félre jutó része. A mutyiban szó megszilárdult ragos alakként egyrészt azt jelenti, hogy a ’költséget közösen fedezve, felesben’, másrészt azt, hogy ’suttyomban’. A mutyizik képzett ige a ’költséget valakivel megosztva közösen vásárol, fogyaszt’ jelentésű, valamint: ’kártyázásban valakivel közös kockázatot vállal’ értelmű. Az Etimológiai szótár tanúsága szerint 1835 és 1845 közé tehető a mutyi felbukkanása, bizonytalan eredetű, talán francia jövevényszó (moitié), a jelentése: ’a fele valaminek’. Ez a kifejezés a ’közép’ jelentésű latin medietas főnévre vezethető vissza. A legújabb értelme pedig a következő: olyan titkos megállapodás, amelynek célja a közös nyereség, a haszon szerzése azáltal, hogy az információból másokat kizárnak.
A mutyi magyar hangalakjának a kialakulását a tutyimutyi melléknevünk is befolyásolhatta, azonban a két szó között már csak azért sem feltételezhető összefüggés, mert ugyebár (laikus szófejtéssel) aki tutyimutyi, az aligha mutyizik. Komolyra fordítva a szót, szakszerűen: a tutyimutyi ikerszó, melynek önállóan nem használatos tagjai a totyog és a motyog igékkel állnak kapcsolatban, az -i szóvég pedig melléknéviigenév-képző.
Mindkét fent vizsgált kifejezés némiképpen humoros hatású. Azonban születnek kifejezetten gúnyos, szarkasztikus szavak is. Itt van mindjárt a kommenthuszár (az év egyik szava), aki korántsem harci virtusáról ismerszik meg, hanem épp ellenkezőleg, kissé nevetséges mivoltáról, ugyanis ő az az internetes hozzászóló, kommentelő, aki egy verbális huszárvágással minden témát le tud zárni. Az offshore lovag olyan gazdasági személy, aki Magyarországon tevékenykedik, a cége magyar tulajdonban van, viszont olyan országba helyezi a székhelyét, ahol minimális vagy nulla adót kell fizetni a nyereség után. Így nem veszi ki részét a hazai közteherviselésből, csak a haszonra tesz szert. Az irónia nyilvánvaló a szóban: nem lovagias cselekedet. És folytathatjuk az ironikus-metaforikus személyelnevező összetételek sorát. Újabb lovag az adrenalinlovag. Olyan személy, aki szívesen teszi kockára az életét. Az IQ-törpe alacsony intelligenciahányadosú ember. A nejlonparaszt az a személy, aki városlakóként részben vagy egészben a paraszti életformára vált át, a panelproli pedig lakótelepen, panellakásban, szolid körülmények között élő személy. Némelyek véleménye szerint a panelproli a 2002-es választási kampányban a lumpenproliból származtatott kifejezés. A plázacica és a szolicica magyarázatra sem szorul, mint ahogy a véleményvezér sem. A zsírharcos szó viszont húsba, akarom mondani zsírba vágó lehet, ugyanis fogyókúrázót jelent. A nagyotmondás, megtévesztés, porhintés bizalmas és ironikus szava pedig a parasztvakítás.
Valóságos szóözön született annak idején egy divatos lábbelire, amely magasított talpú és sarkú volt, a plázában járó-kelő hölgyek hordták, és hivatalosan platformcipő volt a neve. Ez kiváltotta a nép „haragját”, és efféle kifejezéseket adtak neki: plázacipő, plázarobogó, ribancrobogó, manókergető, mocsárjáró, konténercipő, mamuttalpú, pata, árvízvédelmi cipő, csótánytaposó, macsófogó, macafutómű, ereszfejelő.
Ugyancsak jó néhány éve, 2004-ben volt egy olyan reklám, amelyben egy piros ruhás fiatalember műanyag gumicsirkét dobálva sorolta, hogy szerinte milyen filmeket lehet nézni. Hétről hétre újabb változatokkal, neologizmusokkal jelentkezett, új és tréfás szavakkal, szószerkezetekkel, például: repülős-partraszállós, tűzhányós, szörcsögős maszkos, másbolygós, karakán-barbáros, zimbes-zombis, fifikás hadműveletes, puszta kezes vagányos. Ezek hallatán csak nézünk, mint a moziban!
Minya Károly
#nyelvműhely
Nyitókép: Shutterstock/bluedog studio
