Az újságíróként hamar népszerűségre szert tett Csontos János halála előtt Delta - Egy történet cserepei című kisregény bemutatása és a róla készült Angyaldekameron című portréfilm levetítése az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Magyar Írószövetség együttműködésében valósul meg.
A hagyományos történetmesélés iránt fogékony és a nemzeti hagyományokat mindig tiszteletben tartó szerző utolsó munkája most sem okoz majd csalódást, azonban annál több, érzékenységéről tanúskodó érdekességgel lepi meg az olvasót.
Az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelenő könyv Uránia Kávézóban várható bemutatóján Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, szerkesztő és Erős Kinga József Attila-díjas kritikus, irodalomszervező, egyben a kiadó vezetője vesz részt Turi Bálint színművész közreműködésével.
A könyv egy eredetileg háromrészesnek szánt, de végül töredékben maradt kisprózafüzér első darabja. Csontos János tervei szerint a Három tenger mossa munkacímű vállalkozás mindhárom részének címe egy-egy tengert jelzett volna. A megjelenő egyetlen rész, a Delta a Fekete-tengerre, a meg nem valósult Lungomáre című második könyv az Adriára, az Exklávé címmel tervezett harmadik kötet pedig a Balti-tengerre utalt volna.
Mint az a kisregény fülszövegében olvasható: "A Delta a valóság és a képzelet szülte peremvidék, egy körülhatárolható, a térképeken pontosan mégsem jelzett terület, amelyet furcsa emberek laknak. A Delta, ha tetszik, a XX. század típusfiguráinak is gyűjtőhelye, akik így-úgy megjelennek, kicsit ténferegnek látomásos hétköznapjaikban, majd eltűnnek e vidék kíméletlen süllyesztőibe, kihullva a regény szövetéből.
A történelem üledéke is a Delta, olykor azt sem tudni, hogy ez a körülhatárolhatatlan terület egy kényszermunkatábor, egy filmdíszlet vagy éppen egy focimeccs. Csontos János könyve, ha tetszik, egy saját, abszurd és szinte szégyellni valóan vicces Sinistra körzet-paródia, melyben elképesztő nyelvi leleménnyel, műveltséganyaggal, humorral vonultatja fel képzeletének hőseit szürreális tájakon, hogy végül létük alámerüljék a Delta nemlétébe".
Szabó Mihály, az Angyaldekameron című film rendezője így beszélt a filmről: ?Csontos Jánost, mint újságírót, szinte mindenki ismerte, azonban János elsősorban költő és író volt. Filmünk célja, hogy János munkásságárról, mint a magyar költészet és a próza formaművészéről és mesteréről emlékezzen. Filmünkben a pályatársak, kollégák és barátok visszaemlékezéseit színészek által előadott irodalmi részletek egészítik ki, amelyeknek segítségével betekintést adunk az összesen tizenöt verseskötetet megjelentető költőről, az Angyaldekameron című nagyregény írójáról. Személyében és minden alkotásában a XX. század elejének magyar irodalmában oly szokásos szimbiózis kelt életre, amely azt mutatja, hogy még ma is lehetséges azt a fajta teljességet elérni, amelyben valaki az írói és az újságírói pálya egyformán avatott művelőjévé válhat, és maradandó értéket alkothat.
Csontos János talán matematika-fizika szakos hallgatói múltja miatt is tökélyre fejlesztette mindazt, amit a szonett műfajában a forma lehetőségeinek végletesen gazdag kihasználásával alkotni lehet. Nagyregényében, az Angyaldekameronban pedig gazdag elbeszélői színvilágú város- és családregényében saját szellemi fejlődését is nyomon követhetjük."
A hasonló kezdeményezések sokat tehetnek azért, hogy a több figyelmet érdemlő életmű jobban az érdeklődés középpontjába, Csontos János pedig a magyar irodalom őt megillető helyére kerüljön.
