Az egész világot megrengető járványhelyzet mindenki életét átformálta, ez alól természetesen a könyvkiadók és könyvterjesztők sem voltak kivételek. Vajon hogyan érintette a szektort a világjárvány? Több kiadásra számíthatunk a második félévben? Mit tehetnek a kiadók egy ilyen helyzetben? Sárközy Bencével, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatójával beszélgettünk.
Milyen változások érték a könyvpiacot?
A könyvpiacon szinte ugyanaz történt, mint a többi szektorban: legelőször is át kellett állnunk home office-ra. Ez egy kiadó esetében könnyebben megoldható, hiszen ha a kereskedő boltja zárva van, az alkalmazottai közül nem mindenkinek tud munkát adni, a könyvkiadónál viszont eleve előre dolgoznak: a szerkesztés, tördelés, korrektúra, borítótervezés mind „magányos” tevékenység, amit általában egy irodában vagy otthon végeznek, ezúttal az utóbbi valósult meg. Az elmúlt hónapokban a kiadók azt csinálták, amit amúgy is tettek volna: előkészítették a könyveket, hogy megjelenhessenek a megfelelő pillanatban. A mindennapok talán csak abból a szempontból változtak, hogy több volt az online kapcsolattartás, az értekezletek képernyők előtt zajlottak az otthonainkból.
Hogy zajlott a munka ebben az időben, mik voltak az eleve kitűzött célok?
Eleve a tavalyinál óvatosabb, átgondoltabb listával indultunk neki a tavasznak. A szerzők felé a könyvük kiadásán túl azt is vállaljuk, hogy megpróbáljuk azt el is adni, emiatt mindig mérlegeljük, mikor, mennyi és milyen típusú könyvünknek szabad egyszerre a piacon lenni. Egyébként is így éljük az életünket, sok tényezővel számolunk, előre gondolkodunk, most is ezt tettük, csak még óvatosabban. Megjelent például Selyem Zsuzsa novelláskötete, Margaret Atwood legelső regénye, Az ehető nő, az Unortodox Deborah Feldmantól, a kiadói csoport minden tagja adott ki könyveket – csak módjával. Most azzal foglalkozunk, hogy megnézzük, milyen szinten pótolható a kiesés, milyen tempóban érdemes új könyveket „adagolnunk” a piacra.
Most, hogy kinyitottak újra a boltok, már érzékelhető valamiféle változás?
Még nincsenek összefoglaló számaim a májusi forgalomról, de a vidéki nyitás után 10–15 százalékkal jobb lett a helyzet a kizárólag online értékesítésre lehetőséget adó időszakhoz képest, majd amikor már a budapesti boltok is megnyithattak, egyes napokon a tavalyi értékesítési számokat közelítettük.
Mik most a kézenfekvő lépések?
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) megfogalmazott egy javaslatcsomagot, hogy a kormányzat mivel tudna most segíteni ennek az üzletágnak. Folyamatban van egy könyvvásárlási program. Sok a készleten lévő könyv, melyekből az állam vásárolhat, eljuttathatja könyvtárakba, rászorulókhoz. Sok országban az e-könyv és a hangoskönyv jóval nagyobb szeletét teszi ki a piacnak, mint nálunk, és ez a válság magával hozta, hogy nekünk, magyarországi könyvkiadóknak fontos és érdemes ezekre jobban figyelnünk, mivel akkor is elérhetőek, amikor a vásárló nem mozdul ki otthonról. Létezik uniós ajánlás a digitális könyveknek ÁFA-csökkentésére (és a legtöbb uniós országban ezek ÁFÁ-ja már jóval alacsonyabb, mint a mi 27%-unk; a fizikai könyvével harmonizál, amely nálunk 5%), amitől barátságosabb lehetne a fogyasztói áruk, és a piac is egy ilyen döntés után talán bátrabban próbálkozna. De ez nem rajtunk múlik. Mi most annyit tehetünk, hogy nagyon alaposan átgondoljuk a második félév kiadási terveit. A korábban tervezettnél biztosan nem adunk ki több könyvet, akkor sem, ha tavasszal elmaradtak bizonyos megjelenések. Úgy optimalizálunk, hogy a szerzőknek, a vásárlóknak is jó legyen, de két lábbal a földön maradjunk.
Ezek szerint nem torlódnak a könyvek és kerülnek kiadásra egyszerre.
Nálunk, a Libri Kiadói Csoportban (Libri, Helikon, Park, Jelenkor és Kolibri) összesen évente átlagosan 500 új cím jelenik meg. Az elmúlt pár hónapban nagyjából a fele jelent meg annak, amit erre az időszakra korábban terveztünk. Az, hogy hogyan alakul pontosan az új megjelenéseink száma, azon is múlik, milyen lesz a forgalom az újranyitott boltokban a nyári hónapokban. A szerzőnek és a kiadónak sem jó, ha légüres térbe kerül a könyv, ahol nincs rá kereslet.
Nőhet a könyvek ára?
A könyv fogyasztói ára – ha a többi országhoz viszonyítjuk – itthon nem túl magas, és a könyvkiadás mögött kevés állami segítség van, muszáj gazdaságosan működniük. Emelkedhet az ár, ha drágulnak a szolgáltatói díjak, a munkaerő, megnő a nyomdaköltség és még sorolhatnám. Mindenesetre mi nagyon bízunk benne, hogy nem lesz szükség áremelésre.
Milyen tapasztalatok születtek most, amelyeket egy esetleges későbbi helyzetben hasznosítani lehet?
Én bölcsészből lett könyvkiadó vagyok, messzemenő következtetéseket semmiképp sem az én tisztem levonni. Ez a járvány az egész világot megrendítette. A gazdaság kockázatként rendre a korábbi tapasztalatokkal számol, és mostantól olyan tapasztalatunk is van, hogy egy vírus egyik napról a másikra befagyaszthatja a normális működést az egész világon. A mi kiadóinkat nézve, amelyhez jóval több közöm van: amikor bevételkiesésről beszélünk, nagyon nagy pénzekről van szó, de szerencsére tavaly sikeres évet zártunk, így szép tartalékokkal fordultunk rá 2020-ra. Most okos megszorításokra van szükségünk, hogy eredményeket érhessünk el.
Kirajzolódtak vásárlói tendenciák az otthonmaradás időszakában? Lettek esetleg „karanténkedvencek”?
A szakmán belül sokat beszélgettünk az elmúlt időszakban. A webes felületek sikerlistáin is látszott, mi is érzékeltük: felértékelődött a fikció. Bár ezt sem éppen nekem kellene megfejtenem, de józan paraszti ésszel teljesen érthető magyarázata van ennek is. Reggelente mindenki szembesült a sokkoló hírekkel és tényekkel, így aztán mikor kikapcsolódásként elővett egy könyvet, olyasvalamit keresett, amivel kiszabadulhatott a fojtogató valóságból. A külföldi könyves sajtót olvasva is ez rajzolódott ki: a fiktív világok jobb menekülőútnak bizonyultak. Persze, mi csak azt látjuk, mit vásároltak az emberek, arra nincs válaszunk, mit vettek le otthon a polcról, vagy hogy többet olvastak-e az elmúlt hónapokban.
Lesznek rendezvények, amelyeket bepótolnak?
Az Ünnepi Könyvhetet szeptemberben tervezi megtartani a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A kisebb kiadóknak nagyon fontosak az ilyen típusú rendezvények, mert itt az értékesítés során egyenesen az övék a bevétel, ami máskor a kereskedőktől kis késéssel és az árréssel csökkentve érkezik. Egy nagyobb kiadónak, kiadói csoportnak, mint amilyenek mi is vagyunk, inkább azért fontosak az ilyen vásárok és fesztiválok, mert az év során sok címet adunk ki, és ilyenkor intenzívebben kommunikálhatjuk az új megjelenéseket, a programok és a könyvbemutatók iránt megnő az érdeklődés. És októberben minden évben van Margó Irodalmi Fesztivál is, amelynek a nyári rendezvénysorozata az idén kivételesen még az online térben zajlott, de reméljük, ősszel már ott is személyesen találkozhatunk az olvasókkal!
Fotó: Máté Péter/Jelenkor Kiadó
