A programot dr. Kaposi József, az egyetem Vitéz János Tanárképző Központ Tanárképző Tanszékének docense kezdeményezte, aki elkötelezett híve a drámapedagógiának immár évtizedek óta. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói közül is főként olyanok vettek részt az eseményen, akik foglalkoznak drámapedagógiával vagy színháztudománnyal – mondta el Pintér Szilvia, a színház ifjúsági referense. A csaknem egész napos programon a fiatalok először megnézték a Kaukázusi krétakör próbáját. Ezt megelőzően, ráhangolódásképpen Kozma András dramaturgot és a grúz rendezőt, Avtandil Varszimasvilit hallhatták a készülő előadásról. Az alkotók beszéltek a koncepcióról, arról, hogy egy egyáltalán nem szokványos, újszerű produkció formálódik Brecht darabjából. Ezután a sajtó munkatársaival együtt végignézhették az előadás próbáját, majd lehetőségük nyílt Vidnyánszky Attilával beszélgetni.
A Nemzeti Színház vezérigazgatója mesélt a fiataloknak a most húszéves színházépületről és a teátrum elmúlt tíz évének műsorpolitikájáról.
Beszámolt arról, mennyire fontos a Nemzeti Színháznak, hogy jelen legyen az ország minden régiójában, illetve a határon túli területeken is a produkciókkal. Szó esett arról is, milyen jelentős a teátrum nemzetközi munkája, kapcsolatrendszere, amelynek egyébként a hallgatók is láthatták a nyomát a próbán, hiszen ennek köszönhetően van jelen grúz vendégrendező is a színház műhelyében. Vidnyánszky Attila hozzáfűzte, hogy ebből a nemzetközi kapcsolatrendszerből jött létre a MITEM nemzetközi találkozója, valamint szintén ennek a munkának a gyümölcse a Színházi Olimpia nagyszabású rendezvénysorozata, amely 2023-ban hozza el a színházi világot a magyar színpadokra.
Vidnyánszky Attila beszélt a rendezői munkáról is, külön figyelmet szentelve az olyan sajátos formanyelvű előadásoknak, mint az általa színpadra állított Agón, a Rocco és fivérei vagy a görög világnagyság, Theodórosz Terzopulosz rendezte Bakkhánsnők, illetve a macedón Alekszandar Popovszki munkája, A Mester és Margarita. A hallgatók ezután kérdezhették az igazgató-rendezőt a részletekről. A fiatalok rendkívül nyitottan figyeltek és érdeklődtek – így értékelt Pintér Szilvia.
Az ifjúsági referens szerint látszott, hogy sokuknak ezek még új információk voltak, de körülbelül egynegyedük már megfordult a Nemzeti Színházban, és ez érzékelhető is volt, mert azok, akik már jártak itt, tisztában voltak azzal, milyen komoly kortárs műhely ez a teátrum. Külön öröm volt megtapasztalni, hogy többen középiskolás korukban már részt vettek az Ádámok és Évák ünnepén vagy a Nemzeti Színház színháztörténeti vetélkedőjén, és most, egyetemistaként újra eljöttek – tette hozzá Pintér Szilvia. Az ifjúsági referens hozzátette,
a program épületbejárással, illetve az általa vezetett drámapedagógiai foglalkozással zárult,
amelyen a János vitéz és a Csongor és Tünde előadásaihoz kapcsolódó drámapedagógiai műhelymunkával ismerkedhettek meg az egyetemisták. Pintér Szilvia elmondta azt is, hogy várhatóan lesz folytatása a programnak, Kaposi Józseffel tervezik a hallgatók gyakorlati képzésének bővítését a színházban, illetve azt is, hogy esetleg a Pázmányon működő egyetemi színpadok bemutatkoznának a teátrumban.
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt
