Az eyiptomi kormányzat kampányt indított
Nem Egyiptom az egyetlen ország, mely sziszifuszi harcot folytat műremekeiért: Görögország például évtizedek óta szeretné visszakapni a Parthenon Elgin-márványait a British Museumtól - ám mindeddig eredménytelenül. A British Museum szóvivője az eset kapcsán megjegyzte, hogy bár Görögországgal tényleg régóta küzd a márványok joga miatt, a szóvivő szerint küzdelmük hiábavaló. Egyiptom eddig nem kereste meg őket hivatalosan, bár a válasz számukra is nemleges lesz. 2003-ban az egyiptomi kormányzat kölcsönkérte a rosette-i követ, ám akkor ezt a kérést is elutasították, mondván "nem akarunk csalódást okozni a múzeum évi 5 millió látogatójának, aki ezalatt nem láthatná a követ". A Berlini Egyiptomi Múzeum nem kommentálta a kérést.
Hawass az ügyben tartott sajtótájékoztatón bemutatta az UNESCO-nak küldött levelet, melyben felsorolták a visszavárt műkincseket: rosette-i kő; Nofretiti mellszobra; a Dendera templom zodiákus freskója, mely most a Louvre-ban található; Hemiunu szobra a német Roemer-Pelizaeu múzeumban; és Anchhaf, a Khefrén piramis építtetőjének mellszobra a Bostoni Szépművészetiben.
"Ezúttal nagyon komolyan gondoljuk a kéréseket, ezért kértük meg az UNESCO-t, hogy közvetítsen" - mondta Hawass. "Úgy tudjuk, hogy a rosette-i kő nem törvényesen hagyta el Egyiptomot, hanem ellopták". Hawass szerint az Anchhaf mellszobor volt az egyetlen, amely törvényesen távozott az országból, így annak visszaszállítását hajlandóak anyagilag megtéríteni.
Hawass, az Egyiptomi Régészeti Tanács fejeként leállítatná a Deir al-Barsha-i (és még két másik) ásatásokat, ha az ott talált reliefek nem kerülnek Egyiptom tulajdonába. "Szükségünk van a kincsekre, aki viszont lop, nincs helye Egyiptomban. Nem félünk semmitől, aki hibázik, azt megbüntetjük. Erre tanít történelmünk."
