A látogatószámra vonatkozó becslés azon alapul, hogy eddig egymillió foglalás érkezett a világ minden csücskéből. Az érdeklődők így akarják bebiztosítani maguknak a lehetőséget, hogy 3-5 percen át szemléljék a katolikus egyház legvitatottabb relikviáját: egyesek szerint ez Jézus Krisztus halotti leple, mások szerint középkori hamisítványról van szó.
A hívők hagyományosan 25 évente csodálhatják meg a leplet, ám a legutóbbi kiállításra a tradicionális prezentáció után mindössze két évvel került sor: ezzel köszöntötték 2000-ben az új évezredet, a katolikus egyház szent évét. Az egyházi hivatalosságok nem járultak hozzá a lepel kiállításához 2006-ban a torinói téli olimpia idején, viszont most engedélyezték, figyelembe véve a gazdasági és foglalkoztatási szempontokat. Az esemény ugyanis a szervezők reményei szerint 2 milliónál több turistát csábít majd Torinóba. (2000-ben 2,5 milliónyian voltak kíváncsiak a lepelre.). Az érdeklődést csak fokozza XVI. Benedek látogatása, aki május 2-án keresi fel a torinói katedrálist.
A torinói lepel megtekintése ingyenes, ha előzetesen regisztrálnak az érdeklődők, akik ezt online is megtehetik. S hogy mennyi időt tölthetnek a torinói lepel előtt, az attól függ, hogy mennyien várakoznak a belépésre, a "láthatás" felső határát azonban 5 percben szabták meg a szervezők. A kiállítás nyomán várhatóan újból fellángolnak majd a viták, hogy valódi-e vagy hamisítvány a lepel, amelyen egy szakállas férfiarc elmosódott lenyomata, valamint vérfoltok láthatók azokon a helyeken, amelyek egybeesnek Jézus testén a keresztre feszítés során ejtett sebekkel.
Egy vatikáni kutató legújabb könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy sikerült megfejtenie a görög, latin és arámi nyelven íródott szavakat, amelyek a lepelről készített számítógépes felvételeken tűntek elő. A kételkedők szerint viszont a történész túl sokat képzelt bele a foltokba, és ragaszkodnak az 1988-as radiokarbonos kormeghatározás eredményéhez, amely szerint a lepel a XIII. vagy XIV. századból származik. Megint mások úgy vélik, hogy a vizsgálat megállapításait befolyásolták a különböző szennyeződések, ezért sürgetik, hogy egy nagyobb mintából ismételjék meg a radiokarbonos kormeghatározást.
A Vatikán óvatosan kezeli a kérdést: nem nyilatkozik a lepel eredetiségéről, amelyet Krisztus szenvedésének jelképének nevez. Egy francia kereszteslovag tesz először említést 1203-ban a lepelről, amelyet Konstantinápolyban, a császári palotában látott, ám az első írásos feljegyzés 1354-ből származik. A relikvia 1983-ban került a Vatikán birtokába II. Umberto volt olasz király halála után, aki a pápára hagyományozta a leplet.
