Vasárnap, Szenes Hanna születésnapján a dél-kelet szlovéniai Metlika város mellett, Prilozje sportrepülőterén négy szlovén és négy izraeli ejtőernyős hajtotta végre az emlékugrást. Budaörsön hétfőn öt magyar sportolóval és öt katonával együtt ugrik majd a négy izraeli. Kovács Vilmos ezredes hozzátette, hogy a budaörsi ugráshoz használt Li-2-es repülőgép - amely a múzeum kezelésében van - a világon az egyetlen ilyen típusú gép, amely még működik. Hétfőn a Li-2-es géppel 3600 méterről hajtják végre az ugrást az ejtőernyősök, majd Nádor Tamás műrepülő Európa-bajnok bemutató repülést tart.
A magyar csapat legidősebb tagja a 74 éves Szeder Ferenc nyugdíjas építész, aki a 60-as években a sportejtőernyős válogatott kapitánya volt, és már az első magyar-izraeli ugráson is részt vett tavaly. Az izraeli ejtőernyősök között két magyar származású férfi is van: Aszaf Arbel, akinek nagyszülei 1956-ban vándoroltak ki Izraelbe és 140 ugráson van túl, valamint Daar Nahum 63 éves nyugalmazott őrnagy, akinek édesanyja újvidéki magyar holokauszt túlélő volt, és aki tavaly, az első megemlékezésen is ugrott Budaörsön. Az ugrásokon részt vevő egyetlen nő is izraeli: a 21 éves Elinor Weddel most szerelt le a katonaságtól és 146 ugrást jegyez.
A sajtóeseményen részt vett Eitan Szenes, Hanna unokaöccse is, aki azt hangsúlyozta, hogy Hanna nem harcos volt, hanem költő. Havas Judit előadóművész el is mondta két rövid versét, az Imát és a Boldog a gyufa lángját.
Szenes Hanna születésének 90. évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében található emléktáblájánál is tartanak megemlékezést hétfőn délután 5 órakor, 6-tól pedig a Hadtörténeti Múzeumban Havas Judit és Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész előadásában hallhatja Szenes Hanna verseit a közönség, a zenét a Sabbathsong Klezmer Band szolgáltatja.
Szenes Hanna 1921. július 17-én született Budapesten. Asszimilálódott zsidó családból származott, édesapja, Szenes Béla újságíró, színpadi szerző, műfordító volt. Hanna a Baár-Madas református leánygimnáziumban tanult, s már ebben az időben verseket is írt. A zsidótörvények, az egyre erősödő diszkrimináció és a nácizmus előretörése cionistává tették, s 1939 szeptemberében elhagyta Magyarországot. Palesztinába ment, ahol előbb a lányok számára fenntartott nahalali mezőgazdasági iskolába járt, majd egy kibucban dolgozott.
A világháború kitörése után úgy döntött, harcolni fog a fasizmus ellen, visszatér Európába, hogy segítse a zsidó ellenállási mozgalom munkáját, s kimentse családját és zsidó honfitársait Magyarországról. 1942-ben csatlakozott a Hagana mozgalom Palmach nevű fegyveres csoportjához, majd 1943 júniusában bevonult a brit hadseregbe. Az alapkiképzést követően Egyiptomban kapott ejtőernyős kiképzést, hogy társaival a náci vonalak mögött megszervezzék és segítsék az ellenállási mozgalmat, s üldözötteket mentsenek. 1944. márciusában Jugoszlávia partizánok által ellenőrzött területe felett dobták le őket. Egy ideig ezen a területen maradtak, majd június 9-én elindultak Magyarország felé. Valószínűleg árulás következtében a határ átlépése után szinte azonnal egy csendőrjárőr elfogta és a pécsi kémelhárításra vitte őket.
Ekkor kezdődött el a fiatal lány öt hónapig tartó kálváriája, amelynek során számtalanszor kivallatták, kegyetlenül megkínozták, ám soha nem tudták rávenni arra, hogy küldetésükről, bajtársaikról bármit is eláruljon. Először a Gestapo kezére került, akik Budapestre vitték és itt vallatták, majd szeptemberben a magyar kémelhárítás követelte és kapta meg a foglyot. Céljaik elérése érdekében édesanyját is letartóztatták, de a vele való szembesítés sem törte meg a lányt. Október 28-án katonai bíróság elé állították, s hűtlenség és hazaárulás miatt halálra ítélték. Fellebbezni nem engedték, de kegyelmet kérhetett volna, ő azonban ezt elutasította, mondván: gyilkosoktól nem kér kegyelmet.
1944. november 7-én a fegyház udvarán agyonlőtték. Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították, s a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utca és tér viseli a nevét. 2001-ben Izrael Állam budapesti nagykövetségén emléktáblát és -termet avattak tiszteletére, s a VII. kerületben a Jósika és a Rózsa utca által határolt kis teret róla nevezték el.
Naplóját, leveleit és verseit a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg 1991-ben. Írásaiból egy nagyon érzékeny, tudatos, fiatal kora ellenére is éretten gondolkodó ember alakja rajzolódik ki. Írt egy erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabot is A hegedű címmel. Több versét, így például a Boldog a gyufa kezdetűt Izraelben népdalként éneklik.
