 |
(MTI) - Ez abból a közvélemény-kutatásból derül ki, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra a baranyai megyeszékhelyen.
Busa Csilla kutató egy, a témában tartott konferencián elmondta: a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke és a Fact Intézet munkatársai március 1-15. között 500 felnőtt pécsi lakost kérdeztek véletlenszerűen az EKF-programról, hogy felmérjék annak ismertségét és fogadtatását.
A válaszadók 90,2 százaléka azt felelte, hogy a program előnyökkel jár a város számára, 8 százalékuk azt mondta, semmilyen hatása nem lesz, 1,8 százalékuk pedig inkább annak hátrányaira számít - tette hozzá.
Ismertetése szerint a pozitív választ adók Pécs ismertségének világszintű növekedését, a város megújulását, az idegenforgalom fellendülését, illetve azt várják, hogy komoly beruházások valósulnak meg, élénkülnek a vállalkozások, több lesz a munkahely.
Az optimisták 68 százaléka abban is bízik, hogy nem csak összességében a lakosság, hanem személy szerint maga is élvezni fogja az előnyöket.
Busa Csilla közölte: a pesszimistábbak a lehetséges hátrányok kötött az áremelkedéseket, a vélhetően drága programokat, a zsúfoltságot, valamint azt említették, hogy az újonnan épült létesítmények hosszú távú fenntartása gondot okozhat a városnak.
A kutató szólt arról is, hogy a válaszok alapján a program sikere legnagyobb mértékben a város vezetőinek, a szervezőknek és a politikusoknak a munkáján múlik, de az eredményességben jelentős szerepe lehet a lakosságnak is.
A megkérdezettek a rendezett, tiszta városképet, Pécs könnyű megközelíthetőségét, a lakosság felelősségteljes hozzáállását és összefogását említették a sikerhez nélkülözhetetlen azon feltételek között, amelyek terén a legtöbb még a tennivaló.
Busa Csilla kitért arra: az emberek 68 százaléka tartotta úgy, hogy az EKF-program előkészületei késésben vannak, de ez még behozható. Az előkészületeket 15 százalékuk értékelte jónak vagy nagyon jónak, 17 százalék pedig biztos volt abban, hogy a beruházások behozhatatlan hátrányban vannak.
A kutató megjegyezte, hogy bár az összes megkérdezett tudta, Pécs lesz 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa, a kulcsprojekteket tekintve csak minden második volt tájékozott, az 50 százalékos ismertséget egyetlen nagyberuházás sem érte el.
Az emberek mintegy fele nem volt elégedett a programmal kapcsolatos kommunikációval, a megkérdezettek 60 százaléka közölte: szeretne többet tudni a fejlesztésekről és a rendezvényekről.
Busa Csilla következtetésként azt mondta, "az EKF program a pécsiek nélkül nem megy". Ezért törekedni kell a kommunikáció erősítésére, s minél szélesebb társadalmi rétegeknek a projektekbe, rendezvényekbe való bevonásába.
A kutató hozzátette: a szakemberek Európa korábbi kulturális fővárosainak tapasztalataiból azt a következtetést is levonták, hogy a program ott volt igazán sikeres, ahol elérték városok, régiók összefogását, továbbá a média kiemelt támogatását.
Busa Csilla kutató egy, a témában tartott konferencián elmondta: a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke és a Fact Intézet munkatársai március 1-15. között 500 felnőtt pécsi lakost kérdeztek véletlenszerűen az EKF-programról, hogy felmérjék annak ismertségét és fogadtatását.
A válaszadók 90,2 százaléka azt felelte, hogy a program előnyökkel jár a város számára, 8 százalékuk azt mondta, semmilyen hatása nem lesz, 1,8 százalékuk pedig inkább annak hátrányaira számít - tette hozzá.
Ismertetése szerint a pozitív választ adók Pécs ismertségének világszintű növekedését, a város megújulását, az idegenforgalom fellendülését, illetve azt várják, hogy komoly beruházások valósulnak meg, élénkülnek a vállalkozások, több lesz a munkahely.
Az optimisták 68 százaléka abban is bízik, hogy nem csak összességében a lakosság, hanem személy szerint maga is élvezni fogja az előnyöket.
Busa Csilla közölte: a pesszimistábbak a lehetséges hátrányok kötött az áremelkedéseket, a vélhetően drága programokat, a zsúfoltságot, valamint azt említették, hogy az újonnan épült létesítmények hosszú távú fenntartása gondot okozhat a városnak.
A kutató szólt arról is, hogy a válaszok alapján a program sikere legnagyobb mértékben a város vezetőinek, a szervezőknek és a politikusoknak a munkáján múlik, de az eredményességben jelentős szerepe lehet a lakosságnak is.
A megkérdezettek a rendezett, tiszta városképet, Pécs könnyű megközelíthetőségét, a lakosság felelősségteljes hozzáállását és összefogását említették a sikerhez nélkülözhetetlen azon feltételek között, amelyek terén a legtöbb még a tennivaló.
Busa Csilla kitért arra: az emberek 68 százaléka tartotta úgy, hogy az EKF-program előkészületei késésben vannak, de ez még behozható. Az előkészületeket 15 százalékuk értékelte jónak vagy nagyon jónak, 17 százalék pedig biztos volt abban, hogy a beruházások behozhatatlan hátrányban vannak.
A kutató megjegyezte, hogy bár az összes megkérdezett tudta, Pécs lesz 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa, a kulcsprojekteket tekintve csak minden második volt tájékozott, az 50 százalékos ismertséget egyetlen nagyberuházás sem érte el.
Az emberek mintegy fele nem volt elégedett a programmal kapcsolatos kommunikációval, a megkérdezettek 60 százaléka közölte: szeretne többet tudni a fejlesztésekről és a rendezvényekről.
Busa Csilla következtetésként azt mondta, "az EKF program a pécsiek nélkül nem megy". Ezért törekedni kell a kommunikáció erősítésére, s minél szélesebb társadalmi rétegeknek a projektekbe, rendezvényekbe való bevonásába.
A kutató hozzátette: a szakemberek Európa korábbi kulturális fővárosainak tapasztalataiból azt a következtetést is levonták, hogy a program ott volt igazán sikeres, ahol elérték városok, régiók összefogását, továbbá a média kiemelt támogatását.
