A kincsek hivatalosan I. György görög király gyűjteményéből származnak, aki az újkori Görögország első uralkodójaként 1863 és 1913 között töltötte be ezt a tisztséget. Az eladó nevét azonban titok fedi, bár majdnem biztosan II. Konstantin volt görög királyról van szó, aki lemondatása után több mint 30 évig élt Londonban. A most 66 éves Konstantinnak 1967-ben kellett elhagynia Görögországot családjával együtt. Csak azt vihették magukkal, ami rajtuk volt. Miután visszatérési kísérlete és a köztársaságpárti hadsereg elleni ellenpuccs nem sikerült, családjával Rómába menekült, ahonnan a hetvenes évek elején Londonba költöztek. A királyt 1974-ben megfosztották trónjától.
Az egymást követő görög kormányok nem voltak hajlandók visszaadni a családnak a királyi birtokokat és vagyont, ezért hosszú ideig találgatás tárgya volt, hogy miből is él a volt görög uralkodó, a felesége, a dán származású Anne-Marie és öt gyermekük. Nem tudni, hogy sikerült-e pénzt kicsempészniük Görögországból, de azt nagyjából mindenki sejti, hogy Londonban a görög monarchisták és az angol királyi család adományiból tartották fenn magukat. 2000-ben a London egyik kertvárosában álló házuk 4 millió fontot ért, és a trónörökös, a befektetési tanácsadóként dolgozó Pavlov herceg is jól nősült. Felesége, Marie-Chantal, az amerikai milliárdos Robert Miller leánya.
Konstantin, aki egyébként az angol Fülöp herceg unokatestvére és Vilmos herceg keresztapja, már évek óta harcol a görög kormányokkal a kincsek birtoklásáért. Amikor 1991-ben némi enyhülés állt be a közte és a görög kormány közti viszonyban, megengedték neki, hogy elhozza a kincseket kedvenc palotájából, az Athénhoz közeli Tatoiból.
A kincsek tehát 1991-ben Londonba kerültek, és most eladásra várnak. Örökségének elárverezésére Konstantin akkor kapott kedvet, amikor látta az idén tartott királyi árverések sikerét a Christie's aukciósházban.
Az aukción 850 értékes tárgy szerepel: a januári árverés a szakértők és a királyi kincsekre vadászók számára egyaránt igazi csemege lesz. Az eladásra kínált tárgyak között lesz több angol, dán, orosz, francia és német ezüstnemű, amelyet a dán származású I. György örökölt vagy vásárolt, és amelyek az ő címerét viselik.
A kisebb ezüst tárgyakat - mártásos csészéket, sótartókat és edényeket - 100 fontért kínálják. A 264 darabból álló királyi tálaló készletet 12 darabos egységekben adják el 4000-6000 fontért. A legdrágább darab két ezüstből készült zarándok korsó (becsült értékük 80 ezer-120 ezer font), amelyet 1866-ban készítettek Londonban, és a brit királyi család ajándéka volt IX. Keresztély dán uralkodó számára. Még ennél is értékesebb a XX. század elején készült aranyozott Fabergé óra, amelynek kikiáltási ára 250 ezer font. Konstantin gyűjteményében több Fabergé darab is található, például egy tojás, dobozok és miniatűr állatok.
Négy évvel ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága meghallgatta a pereskedő feleket, és az ex-király 7 millió font kártérítést kapott a görög kormánytól annak fejében, hogy nem követeli vissza a görögországi palotáit és vagyonát. Akkor Konstantin kijelentette, hogy a kapott pénzt jótékonysági célokra fordítja hazájában.
A volt király egyik közeli barátja így nyilatkozott: "Az árverés híre egyáltalán nem lep meg. Konstantinnak szüksége van a pénzre. Nem hiszem, hogy van rendszeres jövedelme, és szüksége van a bevételre." A londoni görög nagykövetség szóvivője szerint az árverésnek nincs jogi akadálya. "Ha engedélyt kapott arra, hogy elhozza az értéktárgyakat, akkor valószínűleg el is adhatja azokat. Biztos, hogy volt rá engedélye, mert ezek nem olyan tárgyak, amiket az ember csak berak a bőröndjébe és elvisz magával."
