Northampton grófja a vezető brit vasárnapi lapnak felfedte, hogy a 14 darabos, rendkívüli kidolgozottságú ezüsttálakból, kancsókból, tányérokból álló készlet egy dél-londoni raktárban rejtőzik. Northampton a brit lap szerint egyik ősi családi birtokát szeretné megmenteni az általa várt több tízmillió font bevételből.
Northampton a lapnak elmondta, hogy 1982 januárjában Peter Wilson, a Sotheby's aukciósház egykori elnöke vette rá őt arra, hogy fektessen be a Seuso-kincsbe; ehhez járult a londoni Allen & Overy jogi iroda "sokkolóan rossz tanácsa is". Northampton a beszámoló szerint fokozatosan vásárolt, ahogy az egyes darabok piacra kerültek, és azóta azért harcol, hogy hasznot lásson befektetéséből. Már 1990-ben úgy gondolta, hogy sikerrel jár, amikor a meghirdetett aukció előtt a Sotheby's 100 millió dollárra értékelte a kincset. Egy nappal azután azonban, hogy a kollekcióból rendezett New York-i kiállítást megnyitották, először Libanon, majd egymás után Magyarország és az akkori Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területükön találták meg, és a gyűjteményt vissza akarják kapni - áll a The Sunday Times cikkében.
A terjedelmes riport szerint a Seuso-kincs jogilag egy vagyonkezelő birtokában volt, amely a három párhuzamos keresetben alperessé vált. A trösztnek azonban magán a kincsen kívül semmi egyéb vagyontárgya nem volt, és a jogi eljárás költségeit csak úgy tudta fizetni, hogy Northampton kölcsönözte a pénzt. Libanon végül ejtette igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország igényét pedig elutasította az esküdtszék, és a két ország a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett - idézi fel a brit lap.
Jóllehet ezután a gróf nevében eljáró vagyonkezelő vitathatatlanul a Seuso-kincs birtokosa lett, azt még mindig nem lehetett eladni, mert a Sotheby's is követelt 7 millió font jogi és egyéb költséget, és zálogjogot jegyeztetett be a kollekcióra. Az aukciósházzal végül sikerült peren kívül megegyezni, és Northampton gróf azt mondta a brit lapnak: most már elszánta magát arra, hogy véget vet "ennek a sagának" a Seuso-kincs közszemlére tételével és végül eladásával.
A folyamat reményei szerint azzal veszi majd kezdetét, hogy az ezüstkincset a londoni Bonhams aukciós cég zárt körű kiállításon szakértőknek bemutatja. Ennek időpontját Northampton nem fedte fel, de hozzátette: jóllehet nem hiszi, hogy a kollekciót "egy nap alatt" el lehet majd adni, reméli, hogy valaki vagy valamilyen intézmény megveszi, és a gyűjtemény állandó kiállításon lesz majd megtekinthető.
A Népszabadság megkereste az illetékeseket, s az OKM Seuso-kinccsel foglalkozó szakértője Hajdú Éva a lapnak elmondta, hogy tudnak a tervezett kiállításról, és levélben is figyelmeztették az angolokat, hogy a kincset nem lehet eladni. Érvelésük szerint ugyanis a kincsnek nincs tulajdonosa, csak birtokosa - ez pedig kevesebb jogot jelent, például nem lehet eladni a tárgyakat. A levélben felhívták a figyelmet arra, hogy - még ha a magyar tulajdoni igényeket nem is fogadnák el - mivel a kincsre egyetlen ország sem adott kiviteli engedélyt, tehát illegálisan jutott a határokon túlra, lopott tárgyból vagyont szerezni nem lehet. További részletekről a Népszabadságban olvashat!
(Múlt-kor/MTI)
