Elbukik a cár elleni dekabrista felkelés

Egyéb

I. Sándor váratlan halálakor (1825. XI. 19.) nem volt pontosan tisztázva a trónutódlás kérdése. A bizonytalan helyzetben testőrtisztek egy csoportja az ország politikai és társadalmi átalakítását követelő felkelést robbantott ki, amelyet azonban hamarosan brutálisan felszámolnak. A trónutódlás körüli bizonytalanságot az okozta, hogy a gyermektelen cár testvérének, Konstantin nagyhercegnek a trónról lemondó nyilatkozatát (1822) és I. Sándor manifesztumát, amely 1823. VIII. 16-án fiatalabb öccsét, Miklóst jelölte trónörökösként, nem hozták nyilvánosságra. Az utódlás körüli zavarokat használta ki egy tiszti összeesküvés, amely hosszabb ideje az abszolutista cári uralom megdöntésén, az ország polgári átalakításának kísérletén dolgozott. A pétervári helyőrség Miklósra történő felesketésének alkalmából XII. 14-én kereken 3000 eskümegtagadó gyűlt össze, hogy "Konstantin és konstitúció [alkotmány]" követelésükkel lázadást robbantsanak ki. Mivel azonban Miklós jelentős, hozzá hű csapatokkal rendelkezett, a "dekabrista" felkelés néhány óra alatt összeomlott. Az összeesküvők Déli Társaságának akcióját Ukrajnában már az előző napon szétverték. Egy másik zendülést, amely XII. 29-én kezdődött Csernigovban, néhány nap alatt szintén véresen elnyomtak. Egy I. Miklós által kinevezett különb bizottság a dekabristák öt fővezérét halálra ítéli, a résztvevők zömét pedig Szibériába száműzik. 1816 óta (II. 9.) a felszabadító háborúban a francia forradalom eszméivel megismerkedő előkelő tisztek titkos köreiben sokat vitatkoztak Oroszország új alkotmányának különböző modelljeiről. Egy pétervári csoport az amerikai minta alapján a birodalom föderatív átszervezését magába foglaló alkotmányos monarchiára törekedett. Eszerint a nemzeti képviselet mindkét házának küldötteit cenzusos választójog alapján kellene megválasztani. Az Ukrajnában tevékenykedő Déli Társaság ezzel szemben erős központi hatalmat követelt, mivel szerinte csak ez tudná biztosítani a jobbágyfelszabadítás lebonyolítását, a földbirtokok újrafelosztását, a népoktatás fejlesztését és az egyenlők társadalmának megteremtését.