Elefszína – az ókori Görögországban Eleusis volt a neve – huszonötezer lakosú, Athéntől körülbelül húsz kilométerre fekvő tengerparti kisváros. Bár az antik világban nagy tekintélyű központ volt, fénye mára rendesen megkopott: kanyargós, zegzugos sikátorok, fehérre meszelt házak helyett elhagyatott ipari romok, hajótemetők határozzák meg a városképet.
Ókori misztériumok
Évezredekkel ezelőtt évről évre zarándokok ezrei érkeztek a városba annak reményében, hogy az eleusisi misztériumok révén, amelyek az ókori Görögország legfontosabb beavatási rítusai közé tartoztak, betekintést nyerhetnek a halál titkaiba. A fesztivált Démétér istennő és lánya, Perszephoné tiszteletére rendezték meg, Kr. e. 1600-tól 392-ig minden évben.
Az események mindig tíz napig tartó felvonulással indultak az Akropolisztól Eleusisig vezető szent úton. A misztériumjátékok rituáléiról szinte semmit sem tudunk, mivel a beavatottakat halálbüntetés terhe mellett titoktartásra kötelezték. A görög–perzsa háborúk során, Kr. e. 484-ben a perzsák felgyújtották a misztériumok fő helyszíneként szolgáló Démétér-templomot, amelyet Periklész alatt építettek újjá.
A kultusz a római korban is virágzott, a nemesek körében ugyanis divatos volt beavatottnak lenni. Antonius Pius, Hadrianus és Marcus Aurelius császárok több új épületet emeltek a városban, amelyet vízvezetékkel és védőgátakkal is elláttak. A fényes korszaknak a vízigótok vetettek véget: I. Alarik király seregei Kr. u. 396-ban elpusztították Eleusist, amely a középkorban szinte teljesen elhagyatott volt, és csak a 19. században, a görög szabadságharcot követően népesült be újra.
Eleusis a kulturális év művészeti vezetője, Michail Marmarinos szerint az emberiség történelmének egyik legfontosabb helyszíne volt. A misztériumokban nagy szerepet kapott a magból kifejlődő búza szimbóluma, és mivel a búzatermesztés már letelepedéssel járt együtt, a modern kultúra is innen csírázott ki. Erre a gondolatra reflektálva a szertartások egyik helyszínén, Telesztrion romjai között mutatják be a Sasha Waltz koreográfus és Jochen Sandig rendező által megálmodott, Emberi rekviem című zene- és mozgásszínházi előadást, valamint Romeo Castellucci Ma című művét. Hogy az előadások miről fognak szólni, az legalább akkora rejtély, mint amilyenek az eleusisi misztériumok voltak.
Ipari emlékek
Elefszína a 19. századtól Görögország egyik legnagyobb ipari központjává vált. Ez egyrészt áldás volt, mert több ezer olyan embernek adott munkát és vált a lakhelyévé akik Szmirna – ma a törökországi Izmir – 1922-es elpusztítása után özönlöttek a régióba. Az olajfinomítók, cementgyárak és más iparágak azonban nemcsak foglalkoztatást és jólétet hoztak. Görögországban itt a legmagasabb a rákos megbetegedések aránya és a szennyezettség, és a város tele van ipari romokkal. A Vlycha-öböl hajótemetőjében például mintegy hetven hajóroncsot hagytak sorsára, amelyek olajjal és rozsdával szennyezik a tengert. Az ipari tevékenység az elmúlt harminc évben meredeken visszaesett a régióban, ami Elefszína hanyatlásához vezetett. A lakosok abban bíznak, hogy a kulturális fővárosi cím újra jólétet hoz a városnak, és a rendezvények a világ minden tájáról sok látogatót vonzanak majd.
A nagy ókori görög drámaíró, Aiszkhülosz szülővárosában harminc különböző helyszínen 465 eseményt rendeznek egy év alatt. A változás misztériumai című programsorozat 192 görög és 137 külföldi művészt hoz össze 17 különböző művészeti ágban. A koncepció az Emberek – társadalom, a Környezet és a Munka három tematikus pillérére épül.
A változás misztériuma
Ahogy minden európai kulturális fővárosban, Elefszínában is eseményekben gazdag megnyitója lesz az éves programsorozatnak. Mindenki számára nyitott ünnepet rendeznek, amely 2023. február 4-én, szombaton, helyi idő szerint 19 órakor kezdődik a város tengerpartján. A központi esemény, a Misztérium 0 – A változás misztériuma (minden esemény egy misztériumszámot kap az év folyamán, így lesz például Misztérium 111 is – A szerk.) Michail Marmarinos művészeti igazgató elképzelése szerint és a brit rendező, Chris Baldwin irányításával zajlik majd.
A nyitóünnepség nagyszínpada a tenger lesz. Az esemény nagyszabású zarándoklattal indul a szárazföldön és a tengeren: a fellépők négy különböző pontról: Európából, Attikából és Elefszína városából érkeznek a helyszínre. Az ötödik, informális zarándoklat a látogatók és a meghívottak érkezése lesz. A kétnapos eseményen kiállítások, koncertek, bulik várják a nézőket, amelyek egyikén a Stereo Nova elektronikus zenekar is fellép majd.
A 2023-as elefszínai program fő célja a tárgyi és szellemi örökség bemutatása, valamint a város kulturális identitásának megújítása új intézmények alapításával, infrastruktúrák kialakításával és projektek elindításával, valamint a már meglévők megerősítésével és bővítésével. A város fontos épületeit, ipari műemlékeit – a festékgyárat, a régi városházát, a pályaudvart és az olajmalmot – felújították, és kulturális funkciót adnak nekik. Az első kiállítást Görögország egykori kulturális miniszterének, Melina Mercourinak és francia kollégájának, Jacques Langnak szentelik. Mercouri volt az, akinek ötlete nyomán az Európai Unió 1985-ben elindította az Európa Kulturális Fővárosa programot, és a megvalósításában Lang is részt vett.
Az év során számos különleges rendezvény várható. A TimeCircus művészeti kollektíva emberi erővel hajtott szárazföldi hajójával még 2022 májusában indult el Antwerpenből, és a korábbi és mostani kulturális fővárosokon is áthaladt. Mintegy háromezer kilométeres vándorlásával az éghajlatváltozásra és a természeti erőforrások mértéktelen felhasználására szeretnék felhívni a figyelmet. Elefszínába érkezésük után újrahasznosítható anyagokból felépítik majd az ARK kulturális központot, amelynek az a célja, hogy ötletek szabad áramlásának, különböző társadalmi csoportok közötti interakcióknak, az új módszerekkel és gyakorlatokkal való kísérletezésnek és a fenntarthatóság innovatív megközelítéseinek adjon teret.
De látható lesz Elefszínában terrakotta hadsereg, történelmi tárlat, csoportos nemzetközi képzőművészeti kiállítás is, valamint komoly- és könnyűzenei koncertek, filmes események, színházi bemutatók, összművészeti produkciók, multimédiás rendezvények és ökológiai fesztivál is.
Az Európa kulturális fővárosa intézmény 2023-ban visszatér szülőhazájába. Elefszína városa és vele Görögország a kultúra és a művészetek segítségével ismét szeretne a világ figyelmének középpontjába kerülni. Erre most minden esélye meg is van.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Nyitókép: az egyik fesztiválhelyszín egy régi olajmalom-üzem. Fotó: Eleusis 2023
