Esterházy Péter 1950. április 14-én született Budapesten, nagyapja Esterházy Móric gróf (aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt), édesapja gróf Esterházy Mátyás, édesanyja Mányoki Irén Magdolna. A budapesti piarista gimnáziumban tanult, majd itt is érettségizett le 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett (szakdolgozatának címe: Optimum binary search trees), és egyetemi diplomáját hasznosítva a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig. ?78 óta szabadfoglalkozású író.
A hetvenes években indult írónemzedék egyik legjelentősebb tagja. Ő maga szellemi elődeit a Nyugat?Újhold (Kosztolányi?Ottlik) vonalon jelöli ki. Műveiben a posztmodern próza számos sajátsága fellelhető: idézet- és utalástechnika, önreferencialitás, metanyelvi kiszólások. Első könyve, a Fancsikó és Pinta elbeszéléskötet 1976-ban jelent meg, melyet az év legjobb első prózakötetének választottak meg 1977-ben. Nem sokkal később jelent meg a Pápai vizeken ne kalózkodj című elbeszéléskötete. 1979-ben jelentette meg Termelési regény (kissregény) című művét, mely a legújabb kori magyar irodalom egyik legfontosabb alkotása, egyben az, amelye Esterházy Pétert a kortársi élvonalba emelte. Párhuzamos, kettős szerkezetű, szatirikus regény, társadalom- és korrajz: párhuzamosan íródik az alapvetően önéletrajzi regény és a regény önéletrajza, a regény regénye. Mindez egy ?főszöveg? és az ? egyébként jóval nagyobb terjedelmű ? jegyzetapparátus formáját veszi fel, létrehozva ezzel egy sajátos, posztmodern jellegű intertextuális erőteret.
Hasonló törekvések jellemzik 1986-ban megjelent, Bevezetés a szépirodalomba című írásműsorozatát is, melyben a próza különböző formái mellett a képregénytől egészen performansz-szerű írói kísérletekig, avantgárd gesztusokig sok minden helyet kapott. Így például Ottlik Géza Iskola a határon című regényének egyetlen papírlapra másolt változata is, melyet Esterházy Ottlik Géza 70. születésnapjára készített. A Bevezetés a szépirodalomba kötetben olvashatók a Függő (1981) Ki szavatol a lady biztonágáért? (1982), Kis Magyar Pornográfia (1984), A szív segédigéi (1985) és a Bevezetés a szépirodalomba (1986) című írások.
1987-ben adta ki nagy feltűnést keltő Tizenhét hattyúk című regényét, melyet Csokonai Lili álnéven jelentetett meg. A regény fiktív önéletrajz, hőse Csokonai Lili, Weöres Sándor Pszichéjének mai utódja. A regény szövege stílusimitáció, terjengős barokk nyelvezettel meséli el mai történetét egyes szám első személyben Csokonai Lili. A nyolcvanas évek vége felé Esterházy Pétert egyre inkább foglalkoztatja a Kosztolányi-féle értelemben vett hírlapírás. 1990-ben jelenteti meg Hrabal könyve című munkáját, melynek főszereplője saját felesége, címzettje Bohumil Hrabal. Az 1991-es Hahn-Hahn grófnő pillantása, e sajátos, többrétegű utazóregény újabb nyitást jelent Esterházy Péter pályáján. 1995-ben jelent meg az Egy nő című könyve, 1996-ban a Kék haris publicisztika gyűjtemény. Nádas Péter szerint az Egy nő Esterházy-regénnyel lett a magyar irodalom nagykorú.
2001-ben jelent meg egyik legnagyobb érdeklődést keltő könyve, a Harmonia Caelestis. A hatalmas példányszámban kiadott könyv család- és főként aparegény, családtörténet, mely a történelmi Esterházyak és legendáriumuk által részint nemzettörténet is. A figurák ismétlődő szövegelemekből, közmondásokból, beszédmódokból létesülnek, így Esterházy újraírja, de le is rombolja a családregényt. Ez a könyv hozta meg Esterházynak a nemzetközi áttörést is. 2002-ban jelent meg e kiadvány mellékleteként, kiegészítéseként a Javított kiadás, melyben édesapja, a Harmonia Caelestisben megformált édesapa sokáig előtte is ismeretlen ügynökmúltjáról, s annak lelepleződéséről ír.
2003-ban jelenik meg esszégyűjteménye A szabadság nehéz mámora, ugyanebben az évben lát napvilágot nyomtatott formában a Mindentudás Egyetemén tartott nagysikerű előadása A szavak csodálatos életéből címmel. 2004-ben harmadik alkalommal adták ki a Bevezetés a szépirodalomba című művét. 2006-ban futballal kapcsolatos élményeit összefoglaló könyvet ír az Utazás a tizenhatos mélyére címmel. Legközelebb 2008-ban jelent meg regénye Semmi művészet címmel, legutóbbi munkái közé a 2010-es Esti, valamint az Egyszerű történet vessző száz oldal két könyve, ?a kardozós változat? és a ?Márk-változat? tartozik.
Esterházy Pétert többen a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik, a Die Welt című német lap 2013-ban a "a legismertebb jelenkori magyar író"-nak nevezte. Műveinek fordításai szinte a világ minden országban olvashatók, munkásságát Magyarországon már több mint hússzor jutalmazták különféle díjakkal, elismerésekkel, 1996-ban Kossuth-díjjal is. Több rangos külföldi díjban is részesült. Jelenleg Budapesten él feleségével, Reén Margittal és négy gyermekükkel.
(forrás: PIM.hu, Írólap.hu, Wikipédia; a képek forrása: Esterházy Péter Facebook oldala)
