Kiemelte, hogy Nagy Imre a haláltól sem rettent vissza, "kiállt értünk is, nem hagyta el a forradalmat és szabadságharcot, nem árult el bennünket". Beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás - amellyel a történész és muzeológus szakma is elégedett lehet - tükrözi nagyapja "életszeretetét, befogadó nyíltságát, kiegyensúlyozott nyugalmát, konszenzusteremtő és elfogadó emberszeretetét".
Jánosi Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy 1953-ban ebben az épületben készítette el Magyarország új kormányprogramját, 1955-ben itt írta a sztálinizmus kritikáit, és ebben a házban ünnepelte 1956. június 6-án "az akkor még félreállított Nagy Imre" hatvanadik születésnapját, amelyen megjelent a magyar értelmiség színe-java. Innen indult 1956. október 23-án este a Parlamentbe, és itt töltötte szabad emberként utolsó éjszakáját. Örömének adott hangot, hogy sikerült visszaszerezni a szerb államtól azt a nagy mennyiségű Nagy Imre-jegyzetet, amelyet 1956-ban a forradalom leverése után ide menekülve a jugoszláv nagykövetségen készített, és most a Magyar Országos Levéltárban dolgoznak fel.
Mink András, a kiállítást készítő történész rámutatott, hogy a tárlat négy egységre tagolható, az első a születésétől 1945-ig, a második 1945-től 1956-ig mutatja be Nagy Imre életútját, a harmadik az 1956-os tevékenységét eleveníti fel, míg a negyedik az 1956-1989 közötti, a néhai miniszterelnököt érintő eseményeket dolgozza fel, egészen a holttest exhumálásáig és az ünnepélyes újratemetésig. Kitért arra, hogy az interaktív asztalokon három sávra osztva egyenként mintegy 15-20 kivetített, elektronikus úton lapozható kép látható, amelyhez kommentárok tartoznak. A kiállítást színesíti a Nagy Imréről készített körülbelül hatvan filmrészlet és hangdokumentum. Az illusztrációk közrebocsátásáért köszönetet mondott a Magyar Távirati Iroda történeti fotótárának, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti képtárának, valamint a Fekete Doboz Alapítványnak.
Ifjabb Rajk László, a kiállítás látványtervezője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az emlékház a politikust a lakóhelyén mutatja be. A kormányfő magyar, orosz és német nyelvű kézírásának töredékeit freskószerűen vitték fel a falakra. Az 1949-ben koncepciós perben halálra ítélt belügy-, majd külügyminiszter Rajk László fia hozzátette: a Nagy Imréről szóló tudásanyagot leginkább a fiatal nemzedékeknek szánják.
A Nagy Imre Emlékházban élethűen berendezték a miniszterelnök dolgozószobáját, amelyben látható néhány személyes tárgya, például jegyzeteinek töredéke. Itt egy korabeli rádióba beépített cd-ről hallható Nagy Imre utolsó szó jogán elhangzott beszéde, amit kivégzése előtt mondott a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt 1956. június 15-én. A többi helyiségben megtekinthető egyebek mellett Nagy Imre szemüvege, fényképezőgépe, sakktáblája, bőröndje.
