A NASA nemzetközi ajánlást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a növények, amelyek valószínűleg alkalmasak lehetnek arra, hogy életben maradjanak a Hold talajával megegyező szerkezetű és szemcseméretű talajban, így a Holdon is. A növényeknek számos kitételnek kell megfelelniük – ilyen a kis vízszükséglet, az átlagosnál nagyobb arányú oxigéntermelés, a fogyaszthatóság, továbbá az is, hogy kösse meg az illékony szerves vegyületeket a környezetében.
A MATE szakértői sikeresen bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább. Biztató eredményeket kaptak arra vonatkozóan, hogy a mustármag sikeresen kihajtott és növekedett minimális víz hozzáadása mellett is a holdtalajban.
Hatalmas felfedezésnek mondható, hogy a korábbi hidroponikus növénytermesztéssel ellentétben talajban, ráadásul holdtalajban sikerült növényt termeszteni néhány csepp víz segítségével. Mára eljutottunk odáig, hogy nem kell a magoknak túl nagy segítség ahhoz, hogy kihajtsanak. Minimális vizet meglévő ásványok bontásával is elő lehet állítani, ilyen például a réz-szulfát, amely hevítésével víz szabadul fel
– mondta el Barkó György, a csapatot vezető tudományos főmunkatárs.
A MATE kutatói arra is rávilágítottak, hogy mindenképpen zárt környezet szükséges a növényeknek ahhoz, hogy sikeresen kifejlődhessenek a Holdon – hiszen a sugárzás ellenkező esetben megölné őket –, ezért barlangban vagy hegybe fúrt alagútban kell gondolkodniuk a kutatóknak. A MATE Műszaki Intézetében található speciális vitrinben a szakértők egy ilyen barlang körülményeit próbálták előidézni a megvilágítás és a hozzáadott víz mennyiségének tekintetében, kivéve a nyomáskülönbséget.
Hasonló körülmények között termett magokkal eddig még csak a MATE Műszaki Intézete rendelkezik, ezért a kutatás világszinten is egyedülálló – hangsúlyozták. A magokat jelenleg a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban elemzik, vizsgálják.
További fontos kérdéseket szükséges megvizsgálni a három kikelt mag kapcsán. Ilyen például, hogy felvesznek-e mérgező nehézfémeket esetleg a talajból, és ebből adódóan emberi fogyasztásra alkalmasak maradnak-e
- hangsúlyozta Barkó György. A tudományos vizsgálati eredmények az év végére várhatóak.
A kutatókat foglalkoztató másik lényeges kérdés, hogy a magok űrbe juttatása után történik-e velük valamilyen változás, például életképesek maradnak-e az utazást követően is.
Barkó György és csapata jövő év februárjában egy Falcon 9 típusú rakéta segítségével tervez mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd egy orbitális pálya megtétele után visszajuttatni őket a Földre. A kísérletben az indítás gyorsulását, illetve az út során a magokra ható sugárzás hatását vizsgálják a kutatók. Ennek azért van jelentősége, mert így a szakértők számára egyértelműen kiderül, hogy néhány napos, Holdig tartó utazásra alkalmasak lehetnek-e. A válaszokat megközelítőleg jövő év április környékén kaphatjuk meg abban az esetben, ha az utazás problémamentesen zajlik le, és a hasznos teher egy része – amelyben a magok is vannak – épségben visszatér a Földre.
