Életnagyságú kánaáni istenszobor jogarát találták meg a bibliai Lakis romjainál folyó ásatásokon.
A régészek egy 3200 évvel ezelőtti kánaáni templom belső szentélyében találták meg a bronzból készített és ezüsttel bevont jogart, amelyet valószínűleg egy nagy istenszobor tartott a kezében. Ez az első bizonyítéka a Földközi-tenger vidékén akkoriban készített életnagyságú istenszobroknak, amelyekről szóltak az ősi forrásokban, de eddig soha nem találták meg őket.
A lakisi kánaáni templom belső szentélyének a helyzete teljes mértékben megegyezik a mezopotámiai szövegekben leírtakkal, amely szerint istenek életnagyságú szobrai álltak a templom legbelső részében.
Noha az ókori szövegekben újra és újra beszámoltak az életnagyságú istenszobrokról, sőt Ninivében egy újasszír birodalom korából származó domborművön templomot fosztogató katonákat ábrázoltak, akik éppen ilyen szobrokat rabolnak el, de még soha nem találtak ilyen sértetlen istenábrázolásokat, és ezért figyelemre méltó a jogar felbukkanása.
Cipruson egy kicsiny, 34-36 centiméter magas fém istenszoborra bukkantak, de a szárazföldön még ehhez hasonlókra sem leltek soha. Törökországban, a világ első templomaként megjelölt Gobekli Tepeben is találtak 11 000 évvel ezelőtt faragott nagyméretű kőszobrokat, Jerikóban és a jordániai Ain Gazalban is voltak az i.e. 9. évezredből származó, egy méter magas, iszapból és mészből készített szobrok, de ezek sokkal korábban készültek, mint a Tel Lakis ásatásán előbukkant jogar.
A zsidó államiság előtti, kánaáni korból származó, 3200 évvel ezelőtti jogar 11 cm hosszú, 4 cm széles, és az egyik oldalát ezüsttel vonták be. Pontokkal és vonalakkal gravírozták, amelyek asztrális vagy mitikus szimbólumokat is jelenthetnek.
A templom területén két kicsiny, valószínűleg Baál istent jelölő szobrocskát is találtak, valamint bronzfegyvereket, arany fülbevalókat, aranyhuzalt és sok gyöngyöt, amelyek talán az életnagyságú istenszobrokat díszítették.
Az archeológusok korábban már máshol is találtak fémből készített kisebb kánaáni istenszobrokat, például a két világháború közötti ásatásokon Tel Megiddóban. Ez a szobor valamit tart a kezében, ami nagyon hasonlít a Lakisban talált jogarra. A jogarnak tulajdonított fontosságot jelzi, hogy Lakishban ezüsttel, Meggidóbana arannyal vonták be. Ez a tárgy lehet az, amit isteni jogarnak hívnak a Bibliában, például az Exodus könyvében, Mózes csodáinak történeteiben.
Lakis városát a korai bronzkorban kezdték építeni, i.e. 3300-tól. A kánaáni város i.e. 1000 után zsidó erődítménnyé lett, majd a Júdai királyság második legfontosabb települése volt Jeruzsálem után egészen az asszír, majd a babilóniai hódításig. Az egyik utolsóként felfedezett bibliai város volt, csak az 1930-as években kezdődtek az ásatások, amelyek azóta több hullámban gazdag régészeti anyagot hoztak napvilágra.
