A Nemzeti Filmintézet (NFI) és az Osiris kiadó által gondozott életrajzi kötet Kertész (Curtiz) magyarországi és hollywoodi munkásságát egyaránt bemutatja, és bepillantást nyújt magánéletébe is.
„Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük újraszervezni a intézetet, azt a célt tűztük ki, hogy a magyar filmművészetet és -művészeket ismertté és elismertté tegyük itthon és külföldön. Ezt szolgálja a könyvkiadás is, a Kertész-könyv a Magyarok a világ filmgyártásában című sorozat első kötete” – mondta Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója a Filmarchívum épületében tartott szerdai bemutatón.
Az Oscar-díjas Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály (1886–1962) életét Alan K. Rode amerikai filmtörténész, filmes kurátor, a film noir kutatója írta; az első, amerikai változat 2017-ben jelent meg. A szerző feldolgozta a rendező kevéssé ismert korai éveit, a mintegy ötven filmet jegyző magyarországi karrierjét, és feltárta, miként alakította Kertész az európai némafilm első időszakát, mielőtt 1926-ban az Egyesült Államokba emigrált.
„Számításaim szerint Curtiz legalább 180 filmet rendezett, alakja mára a hollywoodi folklór tárgyává vált. Megteremtette saját imázsát, és miközben érzékeny művész volt, a körömszakadtáig harcolt elképzelései megvalósításáért” – fogalmazott videóüzenetében Rode.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója kiemelte a Filmarchívum tavaly elhunyt kutatója, Balogh Gyöngyi szerepét a könyv megszületésében – ő volt Kertész magyarországi vonatkozású fejezetének szakmai lektora.
Barkóczi Janka, a Filmarchívum filmtörténésze elmondta, hogy a filmes pályafutását 1912-ben kezdő Kertész nevéhez fűződik mások mellett A tolonc (1914), amely Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje. Ugyanabban az évben ő készítette a Bánk bán első (néma)filmes adaptációját is. Utóbbi elveszett, Kertész legtöbb magyarországi rendezésével együtt.
Torma Galina filmtörténész arról számolt be, hogy nemrég előkerült néhány filmtörténeti jelentőségű, eredeti kameranegatív az NFI – Filmarchívum igazgatóság raktárából, és ezekből egy eddig elveszettnek hitt filmriportot sikerült rekonstruálni 1918 szeptemberéből. A margitszigeti tüzérnapról készült híradás különlegessége, hogy néhány snitt erejéig maga Kertész Mihály is feltűnik benne, épp rendezés közben látható.
Kertészt négyszer jelölték Oscar-díjra, 1944-ben a Casablancáért el is nyerte a legjobb rendezőnek járó elismerést. További ismert filmjei közé tartozik a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945), a Fehér karácsony (1954) vagy az Elvis Presley főszereplésével készült King Creole (1958). Rendkívül termékeny alkotó volt, 1933-ban hét filmet rendezett.
A Warner stúdiónál töltött huszonhét éve alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekműveket egyaránt készített.
Fotók: MTI/Máthé Zoltán
