Elhunyt Andorai Péter színművész

Andorai Péter Budapesten született 1948. április
25-én. Eredeti családnevét (Klócza) csak később változtatta Andoraira. Nagyapja
vándorszínész, édesapja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművésznek készült, de
miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elhatározását.

Érettségi után a Színművészeti Főiskolára
jelentkezett, a hatodik próbálkozás után került be. Dolgozott raktárosként, két
évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszínészként
Kecskeméten. Friss diplomásként 1976-ban került a Nemzeti Színház társulatához,
de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre, ahol jobbnál jobb szerepek várták. A
budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a
Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött.

Tagja volt a József Attila Színház (1983-tól), a Radnóti Miklós Színház (1989-től), a Veszprémi Petőfi Színház (1990-től), a Pécsi Nemzeti Színház (1994-től), a Szegedi Nemzeti Színház (1996-tól) társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól ismét színpadra lépett a József Attila Színház több előadásában is. Színpadon sikerrel alakította Kis Jánost (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvoliót (Shakespeare: Vízkereszt), Asztrov doktort (Csehov: Ványa bácsi), III. Richárdot (Shakespeare), Baradlay Kazimírt (Jókai: A kőszívű ember fiai). Tehetségét komédiában is megmutatta, játszott egyebek közt az Othello Gyulaházán című darabban, a Kaviárban, a magyar foci múltjáról szóló Aranycsapatban és az 1993-ban bemutatott Sose halunk meg című film zenés színpadi változatában.

Kamera elé először a Vörös rekviemben állt még
főiskolás korában; attól kezdve előfordult, hogy évente több filmben is
játszott. Megkeresték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című
német és a Forró ősz című osztrák filmben. Csaknem egy évet töltött az
Egyesült Államokban, ahova eredetileg Szabó István Bizalom című,
Oscar-díjra is jelölt filmjének bemutatójára érkezett, amelynek főszerepét
játszotta.

Amerikai tartózkodása idején műszaki rajzolóként dolgozott, és részt vett egy New York-i magániskola színielőadásain. Bár több színházi ügynökség is megkereste, hazajött. Az elmúlt évtizedekben több tucat játékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció (Amerikai cigaretta, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Csók, Anyu, Hajnali háztetők, Eldorádó, A legényanya, Gyerekgyilkosságok, Csinibaba, Witman fiúk, Roncsfilm, A napfény íze, A szivárvány harcosa, A temetetlen halott, a Rokonok, A Nap utcai fiúk) fő- és mellékszereplője volt.

A magyar-francia koprodukciós, Enyedi Ildikó által
rendezett Simon mágus címszerepéért több fesztiválon is elnyerte a
legjobb színészi alakításnak járó díjat, és ő lett a legjobb férfi főszereplő a
30. Magyar Filmszemlén. Az utóbbi években játszott a Pillangók című
filmdrámában, Az ügynökök a paradicsomba mennek című játékfilmben, Szabó
István Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült azonos című
alkotásában, az Árpa Attila rendezte Argo 2-ben, valamint Szász János A
nagy füzet című, Kristály Glóbuszt nyert filmjében. Egyik legutóbbi
munkájaként Weöres Sándor A teljesség felé című műve nyomán készült
rövidfilmben vállalt szerepet.

Andorai Péter munkásságát Jászai Mari-díjjal (1980), Kossuth-díjjal (1994) és számos szakmai kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2015-ben a nemzet színészének választották.

Nyitókép: Andorai Péter a Grunwalsky Ferenc által rendezett Vörös requiem című filmben, 1975-ben. Fotó: Keleti Éva