Az énekes, dalszerző halálhírét családi barátja, Paul Ricci erősítette meg, részletekkel azonban nem szolgált.
A The Girl from Ipanema című bossa nova dalt Antonio Carlos Jobim és Vinicius de Moraes írta. A szám már a hatvanas évek elején sikeres volt Dél-Amerikában, majd Stan Getz amerikai szaxofonos és Joao Gilberto brazil gitáros 1963-ban újra rögzítette. A felvételekre Gilberto elhívta feleségét, Astrudot, akit Creed Taylor producer arra kért, énekeljen rá angol és portugál nyelvű vokálrészt.
A dal elképesztő siker lett az addig ismeretlen énekesnő visszafogott, őszinte előadásában. A Getz/Gilberto duó albumából több mint kétmillió példány kelt el, a dal 1965-ben Grammy-díjat kapott mint az év lemeze, és Astrud Gilbertót két másik kategóriában szintén jelölték Grammyre. A The Girl from Ipanema minden idők egyik legsikeresebb standardje lett, a Beatles Yesterdaye után a legtöbbször feldolgozott dallá vált.
Sokan máig úgy tudják, hogy a dal ihletője a légies, sötéthajú, akkor 24 éves énekesnő volt, holott Moraes szövege (illetve angol fordításban Norman Gimbel sorai) egy brazil tiniről szóltak. A következő években Astrud Gilberto szerelembe esett Getzcel és vele, valamint másokkal is turnézott, 1969-ig megjelentetett nyolc albumot. Később is sokat énekelt színpadon, majd 2002-ben visszavonult a zeneipartól, interjúkat sem adott, és mint állatjogi aktivista, illetve vizuális művész tevékenykedett.
Azt állította, egy fillért sem kapott a The Girl from Ipanema sikereiből, és azt is tagadta, hogy Taylor és Getz fedezte volna őt fel. Brazíliából is elköltözött, és csak inkognitóban tért vissza. „Hogy is van a régi mondás? Senki sem próféta a saját hazájában?” – tette fel a kérdést egy ritka interjú során.
Astrud Weinert néven született Salvadorban, Bahia államban, édesanyja énekes és hegedűs volt, édesapja nyelvészprofesszor. Rio de Janeiróban, ahol felnőtt, egy pillanat alatt lett óriási sztár 1964-ben. Kétszer ment férjhez, két fia született, mindketten dolgoztak vele.
Később volt dal, amelyet a trombitás sztárral, Chet Bakerrel, volt, amelyet George Michaellel közösen rögzített – utóbbi volt a Desafinado című bossa nova standard. 2008-ban életművéért Latin Grammyvel ismerték el. A B-52's amerikai sikercsapat 1986-os slágere, a Girl from Ipanema Goes to Greenland élete dalára utalt.
Astrud Gilberto az 1982-es hágai jazzfesztiválon. Fotó: P. Stolk / ANP / AFP
