Babarczy László 1941. szeptember 3-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban végezte 1955 és 1959 között. 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán. Élete negyven éve elválaszthatatlanul egybeforrt ezzel az intézménnyel, ahol 1969-től folyamatosan tanított tanársegédi, adjunktusi, docensi, majd 1990-től egyetemi tanári minőségben. 1990–91-ben az egyetem rektorhelyettese, 1991–1994 között pedig rektora volt.
1966-tól 1969-ig tagja volt a Pécsi Nemzeti Színháznak, 1969-től 1973-ig a budapesti Nemzeti Színháznak. 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, rendezői minőségben, majd 1974–1981-ig a színház főrendezője, 1978 és 2007 között pedig igazgatója volt . Nevéhez fűződik a Kaposvári Egyetem Színházi tanszékének létrehozása, amelynek vezetője volt a 2008-as tanévig.
Pályája során színpadra állította a világirodalom legismertebb darabjait: rendezett többek között Brechtet (Az anya, Kurázsi mama, Baal), Moliére-t (Tartuffe, A nők iskolája), Shakespeare-t (Szeget szeggel, III. Richárd, Tévedések vígjátéka), de otthonosan mozgott a magyar szerzők értelmezésében is (Örkény: Pisti a vérzivatarban, Móricz: Rokonok, Molnár: Liliom, Spiró: A kert).
1989 őszén az Újvidéki Színházban rendezte Molnár Ferenc Liliom című darabját, 1991-ben pedig Molière: Tudós nők című darabját, amelyet 1992-ben mutattak be. 1994-ben Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját rendezte Újvidéken. 2009-ben közreműködött Kenyeres Bálint A repülés története című filmjében.
1977-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1984-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át, melyet 1995-ben a Kossuth-díj követett. 1998-ban választották Kaposvár díszpolgárává, 2003-ban elnyerte a Gundel művészeti díjat, 2011 óta pedig a Csiky Gergely Színház örökös tagja volt.
Forrás: Papageno
Nyitókép: Wikipédia/Stekovics Gáspár
