(MTI) - Bánd Anna 1921-ben született a szerbiai Antalfalván. Színészkamarai vizsga után lett színésznő. A bábjátékokkal 1948-ban ismerkedett meg, amikor a kétszemélyes Szivárvány Bábszínház tagja lett. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde és Major Tamás Duda Gyuri (Dandin György-adaptáció) című darabjával járták az iskolákat.
1949-ben kapott szerződést az akkor alakult Állami Bábszínházban, amelynek megszűnéséig, 1992-ig tagja volt. Az 1950-es években elvégezte a Színművészeti Főiskola rendező szakát. A világon elsőként rendezett eszperantó nyelvű előadásokat.
Bábszínészetet és bábmozgatást tanított Pécsett, Egerben, Miskolcon, valamint Tiszalúcon.
1969-ben Jászai Mari-díjat kapott.
Fontosabb rendezései: Bűvös tűzszerszám, Aranykulcsocska, Kacsalaki rejtély, Szentivánéji álom, Világszépe, Fajankó kalandjai, A gyáva kistigris, Csalavári Csalavér, Toldi, Szegény ördög, Csalóka Péter.
Simándi Anna közlése szerint a Budapest Bábszínház saját halottjának tekinti Bánd Annát.
1949-ben kapott szerződést az akkor alakult Állami Bábszínházban, amelynek megszűnéséig, 1992-ig tagja volt. Az 1950-es években elvégezte a Színművészeti Főiskola rendező szakát. A világon elsőként rendezett eszperantó nyelvű előadásokat.
Bábszínészetet és bábmozgatást tanított Pécsett, Egerben, Miskolcon, valamint Tiszalúcon.
1969-ben Jászai Mari-díjat kapott.
Fontosabb rendezései: Bűvös tűzszerszám, Aranykulcsocska, Kacsalaki rejtély, Szentivánéji álom, Világszépe, Fajankó kalandjai, A gyáva kistigris, Csalavári Csalavér, Toldi, Szegény ördög, Csalóka Péter.
Simándi Anna közlése szerint a Budapest Bábszínház saját halottjának tekinti Bánd Annát.
