„Az Omega tavaly a Sportarénában adott legutóbb koncertet, ezek szerint utoljára. Heteken belül megjelenik az új Omega-lemez, a Testamentum, és talán Laci várta ezt a legjobban. Jó ideje már csak mi ketten voltunk az együttesben az alapítók közül, utolsó mohikánoknak éreztük magunkat. Borzasztó lesz nélküle” – fogalmazott Kóbor János.

Benkő László 1962-ben alapító tagja volt az Omegának, amely minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara. Az együttes mind a tizenhét stúdiólemezén játszott, világszerte több mint 50 millió albumot adott el.     

A billentyűs az MTI-nek korábban elmondta: a rockzene műfaja az Omegával együtt, a hatvanas évek elején indult, ezért szerencsések.

„A Beatles, a Stones is 1962-ben kezdte, amit ők jelentettek a világnak, azt jelentettük mi a volt szocialista blokkban”.

Szombathelyen született, de tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani. Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai. Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában. Akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt. Később mindketten lediplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett.

Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban.  A dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.

Az Omega első „aranycsapata” 1967-68-ra alakult ki.

Kóbor és Benkő mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellett legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki invenciózus szerzőnek bizonyult. Ekkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek. Presser belépése után Benkő szerepköre kissé változott: furulyán és trombitán játszott, időnként zongorázott.

Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt.

Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak.

E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány.

Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott, és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült.

A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, és az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia. A veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg.

Benkő László Presser távozása után kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.

1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek.

Benkő László 1982 óta szólólemezeket is készített (Lexikon I., II., Ikarosz, Űropera, Omegamix, Impressio, Másik világ). Emellett tévésorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zenéjét írta. 1992 és 1998 között a Hungaroton Gong Kft. lemezkiadó igazgatója volt.

2002-ben megalapította az instrumentális szintetizátorzenét játszó B-Project együttest. Rendszeres fellépője volt a billentyűsök éjszakája című rendezvénynek. A szombathelyi színház zenei vezetője volt. Az elmúlt rendszerben ő harcolta ki, hogy az Omegával turnézhasson a „megtűrt” kategóriába sorolt Hobo vagy Nagy Feró a Beatricével.

2013-ban létrehozták az Omega Alapítványt, amelynek egyik célja a következő zenészgeneráció segítése.

2012-ben Lions-díjat vehetett át jószolgálati munkájáért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2011-ben Pro Urbe Budapest díjat, 2013-ban Kossuth-díjat kapott megosztva az Omega együttes tagjaival.

Benkő Lászlót az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Nyitókép: Benkő László a templom egyik harangját kongatja az Omega-oratórium bemutatóján, amelyet a bátaszéki Nagyboldogasszony-templomban rendeztek a torony helyreállításáért 2013. augusztus 17-én. Fotó: MTI/Sóki Tamás