Elhunyt El Kazovszkij festőművész

Egyéb

 
Elhunyt El Kazovszkij festőművész  - Alföldi Róbert levele
Drága Allen!
Akármennyire most az a hír, hogy meghaltál, az a végtelen erő és élet marad utánad, amit megélhettem veled az elmúlt hónapokban, akár a kórházban, akár a sétáinkon, akár az utolsó vacsorákon - mert mindig rettegtünk, hogy az utolsó lesz -, amiket valahogy mindig összehoztál, hiába rémüldöztek az orvosok. Ott voltál a megbeszélt helyen, - persze szokásodhoz híven, mindig kicsit késve -, de mondtad és mentünk és néztük és akartad és követelted, hogy ami még belefér, az minden férjen bele. Az életbe. Nagyon remélem, hogy minden filmet meg tudtál még nézni, minden könyvet el tudtál olvasni és meg tudtál hallgatni mindent, amit még szerettél volna. Mert csak az érdekelt. Nem tudom, hogy lent vagy fönt, vagy hol vagy most éppen - szerintem mászkálsz ide-oda -, de most már megbeszélheted Wagnerrel, meg Román Györggyel meg a többiekkel. Nem hiszem, hogy nyugton lennél, így a halálod után pár órával sem. Te már biztos jókat dumálsz, én meg itt próbálok, nem túl érzelmes lenni, mert azt ki nem állhattad.
Hát a Kazo - Kutya most már tényleg egyedül van.
Itt hagytad, itt maradtunk.
Hallgassunk.
Alföldi Róbert
 
(MTI) - El Kazovszkij 1950. július 13-án született Leningrádban (Szentpétervár), 1965 óta élt Budapesten; 1977-ben elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakát, mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak. 1980 és 1983 között Derkovits-ösztöndíjas, 1982-ben a Smohay Alapítvány ösztöndíjasa volt. Munkásságát 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. 2002-ben Kossuth-díjat kapott nemzetközileg is elismert, sokoldalú képzőművészeti munkásságáért, a modern kor életérzését kifejező, sajátosan egyéni világú képeiért, úttörő jelentőségű díszlet- és jelmezterveiért.
 

ElKazovszkij_D_CIM20071218008.jpg
El Kazovszkij

El Kazovszkij a festészet, a díszlet- és jelmeztervezés mellett installációkat is készített és performansszal is foglalkozott. Alkotói pályafutása a 70-es évek végén kezdődött. Ekkor indította el performansz-sorozatát, a Dzsan-panoptikumot is, amelyben a színpadi teret, a mozgást, a szöveget és a zenét kapcsolta össze a hagyományos festői és szobrászi szemlélettel.

 
Művészetét mitologikus gondolkodásmód jellemzi; képei, installációi, performanszai mítoszok születésének, elhalásának a metaforái. Állandó motívumokból építkező jellegzetes világát görög és archaikus toposzok köré szervezte.
 
Alkotásaiban oázisok, sivatagi állomások, lakatlan szigetek elevenednek meg képzelete nyomán; színházi díszletekre emlékeztető, kulisszaszerű helyszíneket mutató festményein álomszerű környezetbe helyezi állandó szereplőit, angyalokat, múmiát, hattyúkat, Vénuszokat, párkákat, balerinákat vagy éppen a lélek-szimbólumát, a kutyaszerű vándorállatot.
 
Életművében nincsenek elkülönülő korszakok, a téma, a motívumkészlet alig változott. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek művei, alkotásai számos közgyűjteményben megtalálhatók egyebek mellett a budapesti Kiscelli Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, az ausztriai Galerie Gaudens Depedit-ben és a lengyel Muzeum Sztukiban.
 
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium El Kazovszkijt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.