Kálmán László a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense volt. Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia–orosz tagozaton, itt érettségizett 1976-ban. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát.
A budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott 1981 és 1983 között, 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt 1984 és 1987 között, 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, egy évet töltött Genfben.
Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el, 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoport tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként, 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is volt.
Angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven beszélt. Számos tudományos publikáció, nyelvészettel kapcsolatos könyv fűződik a nevéhez.
