Kiss László több szakmai és társadalmi szervezet vezetőjeként elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr művészeti ágak kibontakozásában, a hazai és Kárpát-medencei tehetségkutatásban és tehetséggondozásban.

A Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjjal kitüntetett közművelődési és kulturális szakértő, rendező, szerkesztő alapítója volt a Magyar Versmondók Egyesületének, a Magyar Szín-Játékos Szövetségnek, az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek, életre hívója és kuratóriumi elnöke a Latinovits Emlékmű Alapítványnak és főszerkesztője a Versmondó című, negyedévente megjelenő szakmai folyóiratnak.

Nevéhez fűződik a Neszmélyi Vershajó és elődje, a balatonszemesi és a bajai versmondó tábor létrehozása, a Regösök húrján. vers- és prózamondó verseny gondozása, szervezése, számos diák- és amatőr színjátszó találkozó megálmodása és fejlesztése, a Bujtor István Filmfesztivál elindítása, a Latinovits versmondó találkozó megalapítása és szervezése, a Ki viszi át a szerelmet díj megalapítása. Számos versenyen volt a szakmai zsűri tagja.

Az elmúlt években tevékenyen bekapcsolódott olyan európai uniós oktatási és közművelődési projektekbe, mint a hazai és határon túli testvériskolai programok, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek kistérségi megteremtése vagy a színházi nevelés kísérleti programjai, valamint segített hét megyei, illetve regionális NépmesePont létrehozásában.

Gyémánttengelyen címmel 2018-ban jelent meg életrajzi kötete, amelyben a vele és róla készült interjúk, portrék, elemző írások olvashatók. Munkájáért 2000-ben Radnóti-díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a Honvédelemért Érdemérmet és a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, majd 2005-ben Bessenyei György-díjjal, 2009-ben pedig Csokonai-díjjal ismerték el.

Kiss Lászlót a Magyar Versmondók Egyesülete saját halottjának tekinti, temetéséről a www.vers.hu oldalon adnak tájékoztatást.

Nyitókép forrása: Versmondó.hu