Kiváló pedagógusként adta tovább tudása javát, hiszen folyamatosan részt vett a divattervezők utánpótlás-nevelésében. Egész életében azért küzdött, hogy a magyar népművészet ne vesszen el, és az emberek természetesnek tartsák, hogy népi örökségünk emlékét a ruházatunkon is lehet viselni. Mészáros Évát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
1932-ben született Gátéron. Nagyszülei ruhaszalonjában, Csongrádon tanulta a ruhakészítés alapjait. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, az Angolkisasszonyoknál kezdte, majd Csongrádon fejezte be a Szent Imre Gimnáziumban, ahol Benyovszky István festőművész az akvarellfestés technikájára tanította. Eredendően nem készült divattervezőnek, festő szeretett volna lenni. Jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, de anyagi okok miatt meggondolta magát. A felvételit követően megkereste az Iparművészeti Főiskola igazgatóját, Schubert Ernőt, hogy mégis inkább oda jelentkezne. Az igazgató, miután megtekintette Mészáros Éva Képzőművészeti Főiskolára készített anyagát, úgy döntött, hogy felveszi, és a textilszakot választotta számára. A főiskolán bejárt az elismert szobrászművész, Borsos Miklós műtermébe, ahol rajzolt, mintázott és rengeteget tanult. Férjét, Harb József festő-restaurátort a Képzőművészeti Főiskolára való jelentkezés időszakában ismerte meg, aki egész életében minden támogatást megadott feleségének az érvényesüléshez, az alkotómunkához.
1955–57 között a Fővárosi Mértékutáni Szabóságnál dolgozott, amely évek alatt nem jutott szabadideje a képzőművészetre. A festői és szobrászi álmoktól el kellett búcsúznia, de
technikai tudása, festői könnyedsége és szemlélete áthatotta művészi divatrajzait, textilmunkáit.
1957-ben átkerült a Ruhaipari Tervező Vállalathoz, ahol harminckét évet töltött el. Végre megtalálta helyét, tehetsége kibontakozhatott. A gyakorta változó nevű intézményben Nádor Vera vezetésével kiváló alkotócsapatban, a korszak kiemelkedő tervezőivel dolgozhatott együtt, mint Bruckner Anna, Erhardt Magda, Gyulai Irén, Lendvay Ilona, Russai Magda.
A gyerek-, majd a férfiruházat mellett foglalkozott női ruhatervezéssel is. 1960-tól 1972-ig a Soproni Ruhagyár instruktora, 1982–86 között a Hunor Pécsi kesztyű- és Bőrruházati Vállalat művészeti vezetője, 1989–1991 között a Pécsi Bőrgyár művészeti vezetője volt. A később Magyar Divat Intézetként ismert intézményben végzett munka mellett rendszeresen készített igazi sikernek számító terveket, amelyeket a Művészeti Alapon keresztül hazai és külföldi, köztük amerikai cégek vásároltak meg.
1961-től 1972-ig tanított a későbbi Könnyűipari Műszaki Főiskolán, ahol címzetes főiskolai docens címet kapott. 1980–1989 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított férfiruha-tervezést. Alapító tanára volt 1986-ban a Divattervező Szabadiskola néven indult első magyar divatiskolának. 1992–2002 között tanított a Magyar Divat Intézet menedzserképző szakán.
1961-től 1974-ig a Magyar Divat Intézet kiadványa, a havonta megjelenő Pesti Divat, majd 1970–88 között a Divat és Marketing képszerkesztője volt. 1969-ben Osvát Katalin Tetőtől talpig című könyvét, 1976-ban dr. Bugár János Női és lánykaruhák szerkesztése és szabása című tankönyvét, 1977-ben Faragó Ilona Az öltözködés ábécéje című kiadványát, 2000-ben Benkő Istvánné Deákfalvi Sarolta Nőiruha-készítő szakrajz 1. című tankönyvét illusztrálta.
Rendszeresen publikált a Nők Lapja, az Ez a Divat és az Ádám című lapokban.
1971-ben Művész az iparban címmel rendezte meg első jelentős kiállítását Manninger Máriával és Szebeni Bélával. 1991-ben megszervezte a Modern etnikum című ruhakiállítást, amelyen minden alkotó a magyar népviselet egy-egy elemét dolgozta fel. A kiállítássorozat Modern Etnika néven közel negyven alkalmat ért meg és már 1992-ben megjelent Bécsben, majd Prága, Pozsony, Barcelona és Helsinki, Japán, Párizs és a Baltikum következett. Így fedezte fel a halasi csipkét is, és készítette a világhírű csipkével díszített ruhaimprovizációit.
2003-ban jelentette meg életrajzi kötetét A Magam Módján címmel. A Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben készített róla portréfilmet A magam módján – Mészáros Éva címmel, Sólyom András rendezésében.
2020-ban az MMA Kiadó kismonográfiát jelentetett meg, amelyben pályaképét a művészettörténész F. Dózsa Katalin tanulmánya és Simonovics Ildikó divattörténész interjúja mutatja be. 2022-ben, kilencvenedik születésnapi köszöntésén Tankó Judit méltatta: „Kiváló pedagógusként adta tovább tudása javát, lévén hogy
folyamatosan részt vett a divattervezők utánpótlás-nevelésében.
Egész életében azért küzdött, hogy a magyar népművészet ne vesszen el, és az emberek természetesnek tartsák, hogy népi örökségünk emlékét a ruházatunkon is lehet viselni.”
Nyitófotó: Benedek Zsolt / MMA
