(MTI) - Hosszan tartó súlyos betegség után, életének 61. évében elhunyt Osztojkán Béla író, költő, újságíró. A roma közéleti személyiséget vasárnap érte a halál. Osztojkán Béla 1948. február 8-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben született. 1966-76 között a Ganz-Mávagban esztergályos, marós volt, majd 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált.
Osztojkán Béla
Első generációs roma értelmiségiként részt vett a roma civil önszerveződés első, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóvivői, később főtitkári pozícióját töltötte be. A rendszerváltozás után, 1990 és 1993 között az SZDSZ tagjaként tűnt fel.
1995-től az ország egyetlen cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot működtető Gandhi Közalapítvány titkára volt. Osztojkán alapító főszerkesztőként jegyezte a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapokat, amelyekbe haláláig rendszeresen publikált. A Phralipében közölt írásaiért 1997-ben Bezerédj-díjat kapott.
A magyarországi cigány irodalom kiemelkedő alakjaként is számon tartott Osztojkán Béla verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek. A Halak a fekete citerában című önálló kötete 1981-ben jelent meg, amelyet a Hóesés hűségben (1983), a Nincs itthon az Isten (elbeszélések 1985), az Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997) és a Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998) követte. Átyin Jóska című regénye idén augusztusban jelenik meg franciául.
