Az olasz származású amerikai pszichológus, szociológus, író, kutató Zimbardót a legtöbben az 1971-es híres-hírhedt stanfordi börtönkísérlet miatt ismerhetik, mely annak kiderítését célozta, hogyan tudja egy helyzet egyéni értékrendjétől függetlenül megváltoztatni az ember viselkedését, mit tesz a lélekkel az alá-fölé rendeltség. A részt vevő önkéntesek foglyok és őrök szerepét játszották el, és a kísérletet hat nap után félbe kellett szakítani, mert az alanyok veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét. Hitelességével kapcsolatban néhány éve súlyos kételyek merültek fel. Zimbardo az iraki Abu Ghraib börtönben amerikai katonák által elkövetett kegyetlenkedésekkel is foglalkozott, amely igazolni látszott korábbi eredményeit, és újra az emberi agresszióra és a hatalmi helyzetek pszichológiai kérdéskörére irányította a világ figyelmét. „Zimbardo professzor ezért és ekkor kezdte azt vizsgálni, hogyan lehet az általában közönyös hétköznapi emberekből a jobbik énjüket kihozni, hétköznapi hősökké válni, és hogy a mindennapi hősiesség hogyan tanulható és gyakorolható” – írták róla az általa alapított Hősök Tere Alapítvány Facebook-oldalán.
A hétköznapi hősiesség ügyét népszerűsítendő 2013-tól hét éven át többször járt Magyarországon, hogy előadásokat tartson, beszélgetésekben vegyen részt.
