Nyolcvannégy éves korában elhunyt Szabados János Munkácsy-díjas festőművész.
Szabados János 1937-ben Kaposváron született, ahol hosszú és gazdag művészi pályáját is töltötte. Korai rajzai, vízfestményei a táj, a somogyi dombság változatosságát, a Kecel- és a Róma-hegy Rippl-Rónai révén ismertté vált arcát jelenítették meg.
Édesapja címfestő műhelyében fogott először ecsetet, majd mesterei mellett, Z. Gács György és Miháltz Pál műtermében vált képzőművésszé.
A múlt század hetvenes éveiben nagyméretű mozaikok készítése közben sokat változott művészi gondolkodása.
„A korábbi zártabb képi világ motívumait, felületmegoldásait a képtérben megnyíló terek szabadon kezelt közegébe helyeztem, így a gesztusok véletlenszerűségét kibontva vagy elfedve nagyobb szerepet kapott a rajz is” – vallotta erről.
Munkái gyakran szerepeltek felesége, Weeber Klára szobrászművész alkotásaival közös tárlaton. Műveit közgyűjtemények és magánygyűjtők őrzik, főbb alkotásai közé tartozik a Kertészeti Egyetem és a nagyatádi kórház mozaikja.
