Hogyan kezdődött a Sky Fanatic története?
2012-ben az egyik gimnáziumi tagozattársammal - akivel mindketten szerettük a skas, reggae-s zenei stílust -, közösen kitaláltuk, hogy hozzunk létre egy zenekart, mivel Miskolcon nem nagyon volt példa ilyen típusú együttesre. Augusztus 15. a ?születési dátumunk?, ekkor még öten voltunk. Trombitával kezdtük, később bővült a fúvós szekció, először harsonával, majd egy évvel később egy szaxofonnal. Azóta voltak tagcserék, valamint bővültünk is, így ma már nyolcan vagyunk.
Nyolc ember idejét mennyire lehet összeegyeztetni?
Nem olyan vészes megoldani. A zenekar fele Pesten és Debrecenben tanul, ketten pedig Miskolcon. Hétvégén mindenki hazajár, szombatonként pedig próbálunk és szerencsére tudjuk is tartani ezt a rendszert.
A név ötlete honnan ered?
Az egyik első közös megbeszélésünkön találtuk ki, akkor Ska Fanatic elnevezésre gondoltunk. Viszont ez nagyon behatárolna minket, mikor mi reggae-t is játszunk, valamint funkys vagy népzenei elemekkel is megkeverjük a dalainkat. Így inkább Sky Fanatic, azaz az ég fanatikusai lettünk. Ebbe a fogalomba rengeteg minden belefér, ezért is szoktuk azt mondani, hogy a határ a csillagos ég a mottónk.
Mennyire igaz rátok ez a mottó? Hosszútávra tervezitek a zenélést?
Természetesen igen. Mindegyikünk elszánt és szeretnénk a zenekart minél tovább fejleszteni, megismertetni magunkat az egész országgal és átadni a pozitív üzeneteinket. Még jobban kifejezi ezt az Élj pozitívan! szlogen, ami az egyik dalunk címe is. Mostanában inkább ez utóbbira gondolunk mottóként. Azt akarjuk üzenni mindenkinek, hogy használják ki az élet minden pillanatát és éljenek boldogan. Ez a gondolat inspirál szövegírás közben is.
Mikor volt az első koncertetek?
2013 februárjában a Miskolci Kocsonya Fesztiválon, ahol azóta is rendszeresen fellépünk. 2014 szeptemberében két tagunk a kilépés mellett döntött, így a doboknál most már Zakar Viktor, a basszusgitárnál pedig Barkóczi Bence van. Azóta komolyabbak lettek, mind szövegek, mind zenei hangzás terén. Azóta nagyobb helyeken is felléptünk, például a debreceni Roncsbárban vagy a miskolci Helynekemben, ahova a kezdetektől fogva rendszeresen visszatérünk. Azon vagyunk, hogy minél több helyre eljussunk és minél több emberrel megismertessük a zenénket.
Mihez kezdtetek a Cseh Tamás Programon elnyert támogatással?
Egy 12 számos nagylemezt csinálunk. Körülbelül három hete fejeztük be a felvételeket. a videóklipünket pedig május végén, június elején fogjuk leforgatni. A támogatást még weboldalra és egyéb promóciós anyagokra fogjuk fordítani, valamint a lemezbemutató koncertünket is ebből fogjuk finanszírozni, amit a miskolci Helynekemben tartunk július 24-én.
A lemezen saját szerzemények lesznek vagy feldolgozások?
Amikor elkezdtünk játszani, volt két feldolgozásunk: a Hit the road Jack! ska-átirata, valamint A csitári hegyek alatt című népdal reggae-s változata. Az elmúlt egy évben már csak saját dalokat játszunk, a lemez is csak azokat fogja tartalmazni. Párat már előadtunk belőlük koncerteken, valamint rajta lesz a legelső, Mit mond a néni? című számunk.
A Cseh Tamás Program révén kaptatok egy mentort is, Márkus Tibort. Milyen vele az együttműködés?
Jó baráti viszony alakult ki közöttünk, amiben csak tud, próbál segíteni. Nem találkoztunk még túl sokszor, mivel ő Budapesten lakik, de járt már próbánkon, meg koncertünkre is jönni fog. Bármilyen kérdés, probléma merül fel, hívhatjuk vagy írhatunk neki és ad tanácsot.
A nyáron hol lehet veletek találkozni?
Mind a pályázat által, mind a saját kezdeményezésünk révén egyre több és több helyre sikerült bekerülnünk. Június 13-án Tiszaújvárosban lépünk fel, július-augusztus pedig elég sűrű lesz. A Hegyalja fesztiválon július 17-én koncertezünk, 22-én pedig a Ladánybene 27-féle Reggae Camp keretében lépünk fel, ami különösen nagy lehetőség, hiszen itt csak reggae és ska zenekarok játszanak. Augusztusban már biztos, hogy ott leszünk a miskolci Factory Fesztiválon, a Szerencsi Csokifesztiválon.
Fotók: Jablonovszky Mayer Dávid és Klima Zsolt
