A kutatók több ezernyi önkéntestől vesznek vérmintát, Cornwalltól Shetlandig és Kenttől Tyrone-ig. A vérmintákban talált DNS-ben ezek után elkülönítik azokat a karakterisztikus összetevőket, melyek alapján kideríthető, meilyen népek, törzsek és hódítók alakították a mai népesség genetikai összetételét.
Az adatok nemcsak a történettudomány szolgálatában állnak, hanem segítséget nyújtanak a betegségek - köztük az Alzheimer-kór, a cukorbetegség és a szívbetegségek - kialakulásának megértésében is. A kutatás tehát segíthet megelőzni a betegségek kialakulását is az ország különböző területein.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által vezetett és a Wellcome Trust által finanszírozott projektben megpróbálják létreozni az ország genetikai térképét is, bár a kutatók azt mondják, ők csak a vidéken élőket kérték fel a részvételre.
"A városi népesség a mi szempontunkból túlságosan kevert, így ott nem találhatunk genetikai gyökereket" - nyilatkozta a projekt vezetője, Sir Walter Bodmer. "Vidékre azonban sokkal kevesebb bevándorló érkezett, így sokkal kevesebb külső behatás érte az ott élők genetikai állományát is az elmúlt száz év során. Az ottaniak genetikai állománya sokkal többet árul el a régi népesség összetételéről."
A mintába kerülésnek további feltételei is vannak. Csak olyanoktól vesznek vért, akiknek a nagyszülei is ugyanazon a vidéken laktak. "Száz évvel ezelőtt a tömegközlekedés - elsősorban a vasút - még nem kavarta össze annyira a népességet földrajzi és genetikai értelemben. Mi azt akarjuk megtudni, kik voltak az ősei az akkor egy bizonyos helyen élt embereknek" - nyilatkozta Bodmer.
