Szarvas Péter polgármester hétfőn a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, az épület megkapta a használatbavételi engedélyt. Eddig a Jókai Színház épületében 450 négyzetméteren várta a húsztagú társulat az érdeklődőket, a Munkácsy negyedben lévő, a Munkácsy Emlékház ikertestvérének is nevezett épületben viszont 1700 négyzetméteren működhetnek majd.
A városvezető szavai szerint
ez lesz Magyarország legmodernebb és legkorszerűbb bábjátszási műhelye,
„de lehet akár európai méreteket is használni”. A beruházás egy újabb ponttal „felteszi Békéscsabát Magyarország térképére”, egyúttal jelzi, hogy a békési vármegyeszékhely önkormányzata "nemcsak álmodni, hanem megvalósítani is tud” – fogalmazott. A beruházást koordináló Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője, Sódar Anita elmondta, hogy ez volt a várhatóan bruttó 4,5 milliárd forintból megvalósuló Munkácsy-negyed legkomplexebb, 798 napig tartó beruházása, már a tervezéskor meg kellett felelni az örökségvédelmi szabályoknak.
A mintegy hétszáz négyzetméteres kúria épületét amennyire lehetett, az eredeti állapotába kellett visszaállítani, amiben korábbi fotók, tervrajzok segítettek. Földszintjén lesz egy kiállító- és előadótér, valamint itt helyezik el az öltözőket, a fény- és hangtechnikát, a raktárakat és a gépészetet. Lesz benne egy infografikai kiállítás is: főleg fotókon keresztül mutatják be, hogy Békéscsaba a 18. század elején a gyulai uradalom részét képezte, emellett az Urszinyi és a Beliczey család története is megelevenedik.
Az új, csaknem ezer négyzetméteres épület az előírások szerint nem lehetett hangsúlyosabb a kúriánál, nem is készülhetett a rezidenciához hasonló stílusban, ezért döntöttek a modern, kockához hasonlító, úgynevezett trespa homlokzati burkolattal ellátott orma mellett, amelyet némileg a földbe süllyesztettek, ugyanis nem lehetett magasabb sem a műemlék épületnél.
Az előadások az új épületben lesznek, a színpadtér 544 négyzetméter, itt egy 120 fős betolható-mozgatható nézőteret alakítottak ki.
A magasföldszinten lesznek a műhelyek, az asztalostól kezdve a bábkészítőig, és itt kapott helyet egy próbaterem és egy büfé is. Teherhordó liftet is építettek, amellyel a díszletek és a kellékek mozgatása gyorsabbá válik. A kúria alagsorában lévő öltözőkből a művészek olyan útvonalon, folyosókon közelíthetik meg a nézőteret, hogy színpadra lépésükig nem futnak össze a nézőkkel. A két épületet összekötő üvegfelületnél játszottak a „napsugaras” színekkel.
A beruházás részeként megújult több mint ezer négyzetméternyi zöldfelület is, új utcabútorokat helyeztek ki, kiépítették a parkvilágítást, 113 fát ültettek, és kialakítottak 21 új parkolót. A beruházás mintegy bruttó 1,8 milliárd forintból valósult meg – közölte Sódar Anita. A tervezést a Fajzi Építész Stúdió Kft., a kivitelezést a Galéria Invest Kft. végezte 23 alvállalkozó bevonásával.
Lenkefi Zoltán, a bábszínház igazgatója elmondta, számukra a legfontosabb, hogy nem kell egyeztetniük a helyiségek használata miatt a színházzal és a Színitanházzal, nem kell állandóan be- és kipakolniuk, és párhuzamosan futhatnak az óvodásoknak és általános iskolásoknak szóló előadások.
A bejáratnál és a ligetben akár kültéri rendezvényeket is szervezhetnek.
Az Ibsen-házban lévő régi otthonuktól május 13-án búcsúznak, az utolsó előadás Écsi Gyöngyi Szőlőszem Kálmán című előadása lesz. A hivatalos megnyitót zárt körben, május 26-án tartják, ezután három napon át a 10. Színházi Olimpia részeként 12 előadás látható majd magyar, cseh, olasz, francia, norvég, ukrán és spanyol bábosoktól, a gólyalábas menetszínháztól a kesztyűbábos vásári játékon át a marionett show-ig. Június 18-án óriás eszközöket használó utcai performanszszínházzal, a Múzeumok éjszakáján pedig egyebek mellett Sarkadi Bence világjáró marionettjeivel és bábszínházi cirkuszi játékkal várják az érdeklődőket.
Az Urszinyi–Beliczey-kúriát az Urszinyi család az 1840-es évek végén építtette klasszicista stílusban, majd 1877-ben eladták a Beliczey családnak, amely 1944. március 19-ig, a német megszállásig használta a kúriát. A második világháborút követően minden eltűnt belőle, a szovjetek olajraktárnak és töltőállomásként is használták, jelentősen megrongálódott az épület, a park is elpusztult. Népi kollégium, később pedig a gabonaipari vállalat kapott helyet benne. A rendszerváltás után az épület egy részvénytársaság tulajdonába került.
Fotó forrása: Békéscsabai Napsugár Bábszínház
